Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

Hosszúhetény, 1925. szeptember 11. A kivonat hiteléül: Metz János s.k. körjegyző 63 Másolat. Kivonat Hásságy község képviselőtestületének 1925. évi szeptember hó 13. napján tar­tott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. Jelen voltak az ülésen: Hágen Ignác községi bíró elnöklete alatt Gombárovics Lajos körjegyző, úgy is mint előadó és jegyzőkönyvvezető, Freitag Kálmán h. bíró, Rach Ede Hofecker Vilmos esküdtek, Mayer András, Mamel Orbán, ifj. Ditrich Antal, Hahn Gáspár, öreg Ditrich Antal, Kretz István és Frech János községi képviselők. A bemutatott közgyűlés meghívóval beigazoltatván a közgyűlésnek szabályszerűen tör­tént egybehívása, elnöklő bíró az ülést megnyitja és jegyzőkönyv hitelesítőkül Kretz Ist­vánt és Frech Jánost kéri föl. 43. sz. Tárgy. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minister úrnak a m. kir. ministerelnok úrral egyetértőleg kiadott 62.800/1925. VIII.a. számú rendelete az a,b,c tipusú iskolák tanterv­ének életbeléptetése tárgyában. Előadó körjegyző a tárgybeli rendelet ismertetése után felkéri a képviselőtestületet, hogy minden egyéni befolyástól mentesen és tisztán a lakosság óhajának megfelelőleg nyilatkozzon, hogy mint iskolafenntartó, mely tipusú tantervet kívánja a helybeli községi népiskolánál alkalmazni. Hágen Ignác, községi bíró a képviselőtestület általános helyeslése mellett kijelenti, hogy az összlakosság kívánsága az, hogy az iskolás gyermekek a magyar nyelvet jól elsa­játítsák és német anyanyelvükön írni, olvasni és számolni megtanuljanak. Hogy e cél me­lyik tipusú tanterv alkalmazásával érhető el legkönnyebben, annak elbírálását a tanítóra bízza, aki mint szakember megfigyelései és eddigi tapasztalatai után leghelyesebben fogja azt megválasztani tudni. Annyit azonban mint laikus is tud, hogy az A/ tipusú tanterv al­kalmazásával a község által kívánt cél el nem érhető, azért e típust minden esetre mellő­zendőnek tartja. Felkéri egyben Zopf Ádám tanítót, hogy szakvéleményét nyilvánítani szí­veskedjék. Zopf Ádám tanító előadja, hogy eddigi tapasztalatai szerint a C/ tipusú tanterv mellett ­mely megfelel az eddig követett magyar nyelvű oktatási módnak- tudják az iskolás gyer­mekek legönnyebben elsajátítani a magyar nyelvet és az előírt tananyagot. A B/ tipusú tanterv kisebbségi nyelvű és osztatlan iskolában nehézkes és fárasztó úgy a tanulóra, mint a tanítóra. Egyébként a tények bizonyítják, hogy az eddigi tanulási móddal - mely a Cl típusnak felelt meg - legkönnyebben volt elérhető a képviselőtestület és illetve az összla­kosság részéről kijelölt cél. Hofecker Ignác iskolaszéki elnök a képviselőtestület engedelmével szól a tárgyhoz, előadván, hogy az iskolaszéket az ügy tárgyalására a mai napra összehívta, az iskolaszéki tagok azonban nem jelentek meg s így a maga részéről ajánlja, hogy a képviselőtestület a B/ tipus mellett határozzon, miután ez ügyben mint iskolászéki elnök megbeszélést folyta­tott a kir. tanfelügyelő úrral, aki azt az utasítást adta, hogy Hásságyon a B/ tipusú tanterv alkalmazandó. De kívánatosnak is tartja és ehhez joga is van a tisztán német ajkú község­nek, mivel nem tartja elégségesnek, hogy csak írni és olvasni meg számolni tudjon a gyer­mek az anyanyelvén s mivel a többi tantárgyak elsajátítása nem kevésbé fontos, főleg ha a gyermek középiskolára van szánva. le

Next

/
Oldalképek
Tartalom