Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

A németség be nem szervezett része azon községekben, mely eddig az U.D.V.V. nyomása alatt állott némi örömmel szeretné a bonyodalmakban az egyesület felbomlásának előjeleit látni, egyebekben az egyesület belső ügyeivel nem sokat törődik. Az új iskola rendelet különösebb hatást nem váltott ki, aziránt általában nem is igen érdeklődnek. Miután a Neues Sonntagsblatt a rendelettel sokat foglalkozott s azt részben legalább is a jelenlegi vezetés érdeme gyanánt igyekszik beállítani, a beszervezett német ség arról általában inkább gúnyosan nyilatkozik, azt mint egyszerű ad hoc politikai actiót tekinti és annak végrehajtásában nem bízik és középfokú német nyelvű iskolák létesítése nélkül az iskola kérdését megoldottnak nem tekinti. A be nem szervezett németség, amely az iskolával eddig is meg volt elégedve a rendelettel egyáltalában nem is törődik, arról nem is beszél. Egyedül a vegyesen lakott községekben tapsztalható csak némi érdeklődés, de ezek közül is csak azokban, ahol a magyarok és németek, valamint a németek és sokacok között némi ellentétek vannak. A túlzott működések ellensúlyozására tiszteletteljes véleményem szerint a legcélravezetőbb volna: 1. Megakadályozni azt, hogy a Bäsch csoport az U.D.V.V. kötelékébe visszavétessék s így ezen egyesület vezetőségével egyetértésban legalább az igazgatók ezen többé kevésbé szintvalló csoportját véglegesen letörni. 2. Német ajkú lakosságot az U.D.V.V.-hoz való csatlakozástól lehetőleg továbbra is visszatartani, mert a tapasztalatok szerint az öntudat felélesztésével az emberek megbízhatósága végleg megszűnik s ana törekedni, hogy a helyi csoportok és a beszervezettek lehetőleg elszigeteltessenek, minek lehetősége a vezetőség jelenlegi kevésbé agresszív munkája mellett jobban adva van. Uj egyesületek megalakítására sehol ne adassék ki engedély, hanem az egyesület jelenlegi vezetősége csakis a már meglévő helyi csoportokban igyekezzék a maga részére a talajt előkészíteni, illetve biztosítani. 3. Az egyesület központi vezetősége a változott viszonyokra s arra való hivatkozással, hogy sok helyi egyesület vezetősége a tagok tömegével nem azonos álláspontot foglal el, rendelje el az új tisztújítást, annak előkészítése során pedig minden erejével és a közigazgatási tényezők meghallgatásával azon legyen, hogy a kétszínű túlzók - a mérsékeltebbek és óvatosak segítségével - kibuktattatnának. Ha ez sikerülne, elérnénk azt, hogy a túlzók egy része kilépne az egyesületből, a másik része pedig látva a túlzók erejének gyengeségét, a mérsékletesebb irányzathoz csatlakoznék. A tisztújítás ilymódon való megvalósításának erkölcsi eredményében azért bízom, mert tudom azt, hogy a svábság nevetséges alakoknak tartaná a kibukott túlzókat és azok így minden befolyásuktól megfosztatnának. Ahol ez nem sikerülne, ott a meglévő egyesülettől meg kellene vonni a támogatást, amelyet a mérsékeltebb egyesületek, illetve központi vezetőség most élvez s így kellene a többnyire túlzó elemekkel bíró egyesületek életét megnehezíteni, illetve elsorvasztani. Nem elegendő azonban a német kérdést egyedül ezen egyesületi életen keresztül megoldandónak vélni. Szükséges, hogy a németség további terjeszkedése és megerősödése elé preventív intézkedésekkel gátat építsünk, amelyekre vonatkozólag alábbi javaslatomat terjesztem elö: 1. A telepítési törvény végrehajtása során ne csupán szociális, hanem elsősorban nemzetiségi szempontok vétessenek figyelembe olyképp, hogy a vegyesajkú vagy egyébként a