Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

I. Hangulatjelentések

a kisgazdatársadalomnak az a tudat, hogy a felveendő külföldi kölcsön a kormány gondoskodása folytán a vidékre is megtalálja útját. A helyi sajtó ama közleménye, hogy az adót havi részletekben is lehet majd fizetni, valamint a pénzpiac terén elért ama eredmény, hogy a kamatláb a magas 14-16%-ról 10-12%-ra csökkent, ugyancsak megnyugvására vált az adózó közönségnek, de leginkább a kisgazdatársadalomnak. Külön kiemelve az optáns szerbeket, abban a tudatban, hogy folyó év július hó 26-ig Mohácsot el kell hagyniok, eleinte igen idegesek voltak, míg jelenleg, mert a jugoszláv kormány rendkívüli kedvező feltételek mellett földet és családi házak építéséhez a leghatározottabban anyagot igért, megnyugtatta őket, s így a Mohácsot elhagyni szándékozó 41 családfő és 47 családtag örömmel távozik Jugoszláviába. Az itt maradni szándékozó 12 családfő és 16 családtag azonban aggodalmaskodik, mert attól tart, hogy a visszahonosítás akadályba ütközik és végül is a honosítási költekezések után el kell hagynia Magyarországot. A Mohácsi Nemzeti Szövetség Köre folyó hó 21-én választmányi ülést tartott, amelyen foglalkozott Főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur 10 éves országlásának megünneplésével. A kegyeletes ünnepséget Mohács város közönsége a hatóságok, iskolák és az összes társadalmi egyesületek bevonásával március 2-án tartja meg, melyre az előkészületek már megtörténtek. Mohács, 1930. március hó 1-én. A kiadvány hiteléül: olvashatatlan aláírás s.k. r. hív. tiszt. BML. Bvm. főisp. biz. 46/1930. 6. Baranyavármegye Vitézi Széke 20/X. Biz.msz.1930. Nemzetvédelmi jelentés október haváról Másolat. Az Országos Vitézi Széknek Budapest. Pécs, 1930. évi november hó 4-én. I. Általános helyzet. (...) II. Nemzeti élet. (...) III. Nemzetellenes élet. (...) IV. Nemzetiségek. (...) Jugoszlávia részére optait délbaranyai szerbek számára kitűzött utolsó költözködési határidő 1930. nov. 1-én jár le. Az optánsoknak tehát el kellett hagyni Magyarország területét. Az érdekeltek között az első idők „lelkesültsége" teljesen lelohadt. Ma valamennyi legszívesebben ittmaradna, de azért, mert Jugoszlávia területéről könyörtelenül utasítják ki újabban az optait magyar családokat, az ide vonatkozó rendelkezéseket Magyarország is végrehajtja. Délbaranya területéről főképpen Sarok, Lippó, Bezedek és Udvard községekből költözködnek ki a szerb családok, de akad néhány család Lothárd, Áta és Szalánta községből is. A Szerbiába átköltözött családok helyét jórészben a délbaranyai németek foglalták el és vették meg azok elárvult birtoktesteit is. V. Munkásság. (...)