Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

Ennek okát főként abban vélem megtalálhatni, hogy a községben úgy az intelligentia, mint a volt tekintélyesebb vezető emberek befolyásukat csaknem teljesen elveszítették s így a tömeg vezetők nélkül kering. Az egyesület tagjai sorában sincs ugyan eddig olyan egyéniség, aki a tömegekre meg­bízhatóan tudna hatni, de az ellenzéki hangulat egyébként is elég erőteljes lévén, az egye­sület, mely általában csak izgatással dolgozik és konstruktív, vagy kulturális munkát sehol és semmiféle vonatkozásban ki nem fejt, ezt a hangulatot minden adott alkalommal ügye­sen tudja kihasználni. A község lakossága egyébként is mindenkor igen nehezen volt vezethető, ilyképp a he­lyi zavarokkal állandóan számolni kell. Megállapítható azonban, hogy az egyesületnek jelenleg a vidéken Mágocs a legerősebb támasza. A hangulat egyébként lényegesen nem változott. A tagok száma általában szintén vál­tozatlan, így csak a kihatásokból iehet megítélni azt, hogy az egyesület befolyása az egyes községekben milyen erős. A tapasztalatok szerint az egyesület erősen áll Mágocs, Ráckozár, Bikal és Nagyhajmás községekben, szilárdan áll, de egyelőre zavarokat nem okoz Köblény, Hegyhálmaróc és Szalatnak községekben, jelentőségtelennek látszik Kaposszekcső, Mecsekjánosi és Mekényes községekben. Több oldalról vett értesüléseim szerint az egyesület budapesti vezetősége propaganda munkájába személyemet is bevonta éspedig nemcsak azt állítva, hogy terjeszkedésüket a legmelegebben támogatom, de egyenesen úgy állítva be a dolgot, mintha általában min­denkinek kötelességévé tenném, hogy az egyesületnek működésében ellenkező meggyő­ződése ellenére is segítségére legyen. Ezen látszatot könnyűszerrel kiélezhették, mert hiszen az egyesület ellen nyíltan állást nem foglalhatok, annak törvényszerű működését nem akadályozhatom és budapesti kikül­döttjeit is előzékenyen és udvariasan vagyok kénytelen kezelni. Különösen ezek a tapasztalatok indítottak arra, hogy az egyesület működését a törvé­nyes keretek közé szorítsam és összejöveteleiken csak a tagok részvételét engedjem meg, ami ellen a budapesti kiküldöttek természetesen élénken tiltakoznak. A Mekényes községben tapasztalható népszerűtlenségük leküzdésére november hó 23-án egy nagyobb arányú propaganda tanfolyamot akartak ott rendezni 15-20 szomszé­dos község, több fúvó zenekar és több énekkar közreműködése mellett. Ez az ügy is úgy lett beállítva, hogy a helyi csoportnak „joga van" a községet uralni, ott felvonulásokat, ünnepélyeket rendezni, erre a célra a vendéglőket a tulajdonosok hozzájá­rulása nélkül is igénybe venni stb., mert erre a célra a főszolgabíró, csendőrség, stb. is mellettük áll. Miután a község egész lakossága tiltakozott a helyi csoport ily túlkapásai ellen, indo­koltnak láttam a bejelentés tudomásul vételét megtagadni. A budapesti vezetőség eljáráso­mat közvetlenül a Ministerelnok Úrnál panasz tárgyává tette, de véghatározatom ellen fel­lebbezéssel nem éit. A Sonntagsblatt-ban közzétette, hogy az ünnepélyt ennek dacára is megtartja, miután azonban a Ministerelnok Úr az engedély kiadását el nem rendelte, az ünnepség megtartva nem lett. Lejött azonban azért Budapestről dr. Bäsch kiküldött, állítólag azon célból, hogy a több községből összejötteknek tudomására adja, hogy az ünnepség elmarad. Egyébként az összegyűltek az egyesület helyiségében csendben értekeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom