Hágen József - Rayman János - Süle Tamás: Pécs–Baranya numizmatikai bibliográfiája - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 7. (Pécs, 2000)
Bevezetés
Bács-Kiskun megye numizmatikai bibliográfiája is Leányfalusi Károly összeállításában. A korábbi munkánkra kapott észrevételeket és kritikákat a mostani kiadvány szerkesztésénél szem előtt tartottuk. Amelyekkel egyetértettünk, azokat figyelembe vettük. így például igyekeztünk megszüntetni a kétszeri lajstromba vételt, még az olyan közleményeknél is, amelyek több fejezetben is helyet kaphattak volna. Nem tekintettük viszont feltétlenül követendőnek a fentebb már említett nemzeti bibliográfiánál alkalmazott tematikát. Ezért a szerkezeti beosztáson nem változtattunk, hiszen a helyi sajátosságok - a török háborúk érmei, a szerb megszállás pénztörténete, az orvosi érmekkel kapcsolatos közlemények nagy száma - önként kínálták a nekik megfelelő fejezetek létesítését, ami meggyőződésünk szerint a kutatók és gyűjtők számára megkönnyíti a kötet használatát. Miután az anyagban a fentebb említett egyedi szempontok figyelembevételével alakítottuk ki a főbb témaköröket, azon belül már nem tartottuk szükségesnek az alfejezetekre bontást. Meggyőződésünk az is, hogy a szokványostól eltérő beosztásunk ellenére kötetünk az országos bibliográfia majdani folytatásához is minden nehézség nélkül használható lesz, hiszen a számítógépek korában bármilyen más rendező elv szerinti csoportosításba a megfelelő tételek könnyedén besorolhatók. Munkánkban - mint ahogy az első alakalommal is - mellőztük a rövidítések áradatát, mert így a sok bosszúsággal járó visszakeresést meg tudjuk takarítani a kötet használójának. A sajtóban megjelent írásoknál az oldalszámot csak akkor adtuk meg, ha az biztosan azonosítható. Sajnos gyakori eset, hogy a nem számozott lapoknál, az évkönyvbe kötött példányokból egy-egy oldal hiányzik, így az utólagos számozás bizonytalanná válik és a felhasználót félrevezeti. A bibliográfia felosztásánál az első csoportba a pénztörténeti, a másodikba az éremtörténeti, végül az utolsóba a fennmaradó témákat soroltuk. Baranya térsége csak két alkalommal kapott önálló pénztörténeti szerepet. Első alkalommal akkor, amikor Károly Róbert létrehozta a Pécs-szerémi pénzverő kamarát és ezzel Pécs városát magyar királyi pénzverő házzá avatta. Sajnos e kor pécsi pénzveréséről igen kevés adat ismert, feldolgozása még nem történt meg, ezért mindazokat az írásokat igyekeztünk összegyűjteni, amelyek érintik a helyi kamara lehetséges pénzeit. Másodízben pedig az első világháború és a monarchia összeomlása után, a szerb katonai megszállás alatt a Pécsett és
