T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

Vályi a következőképpen mutatta be ezeket a településeket: Gyűd vagy Gyud magyar falu Baranya megyében - írta, a ferenceseknek volt itt kolostora. Siklóstól fél mérföldnyire fekszik, határa gazdag, „vagyonnyai" jelesek, első osztálybeli. Turony magyar falu, ez is Batthyány birtok, mint az előző, Gyűd, amelyhez közel fekszik, háromnyomásbeli, kétszerest (búza és rozs) és búzát terem leginkább. Borban bővelkedik, amit a valpói uradalomban (mely 5 órányira van tőle) adnak el. Erdeje van. Az egész helységnek csak egy mély kútja van. Marháikat egy északi völgyben levő kútból itatják. Szalánta horvát falu Baranya megyében, akárcsak Németi. Mindkettő a pécsi káptalan faluja, katolikus lakosokkal. Egymás szomszédai. Szalánta Németi filiája. Határaik jól termők. Németinek még különféle „vagyonnyaik" is vannak. Mindezeket az adatokat a postalexikon a következőkkel egészíti ki: Gyűd a siklósi uradalom faluja, református templommal, lelkésszel és tanítóval, továbbá egy római katolikus Mária-templommal (Frauen-kirche), félórányira van Siklóstól. Turony - a postalexikon szerint - az üszögi uradalom faluja, melynek saját lelkészsége és református temploma van, iskolaháza és uradalmi kocsmája. A Bisens patakon áll itt egy malom is, Csarnótával szemben az országúton. Egy órányira fekszik Siklóstól, s ugyanannyi időbeli távolságra Szalántától. Ez utóbbi már a pécsi járáshoz tartozó falu volt. A pécsi székesegyház a birtokosa, akárcsak Németi falunak. Ennek plébániájához tartozik. Szalánta a posta szempontjából fontosabb falu volt, mint Németi, mert Pécs és Siklós között a postaúton postaállomás és postaváltóállomás volt itt. Németinek viszont temploma és plébániája volt, a postaút oldalán helyezkedett el Ocsárddal szemben. Negyedórányira volt Szalántától.

41 A katonatiszt 1810-1812 között készült táblázatában a következő képet rajzolta meg erről a négy településről: Gyűd faluban 230 férfi és 210 nő lakott, 50 házat és 40 istállót jegyeztek fel benne. 1200 férfi és 200 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 68 ló és 80 igavonó (melyet a táblázatban itt ökörnek írtak). A szöveges kiegészítés szerint az út a községtől délre halad el, északról dominál, vagyis ott van magaslati pontja. Nem lehet kikerülni, mellette elhaladni. A talaj a község körül agyag, délen gabonával, északon a hegyoldalon szőlővel van beültetve. A lakosság, amely erős, egészséges és dolgos