T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

Pécsvár neve mellett (nem jegyezték fel a helységek „státusát" ebben a táblázatban). Ritkaságként szerepel itt még ezer juh is. A megjegyzések rovat szerint magtár és jelentékeny házak voltak itt találhatók. Az áthaladás rajta nyitott és jó. Egy kastély kórházként használható. Péter Ferenc 1812-ben készült egyházi leírásában ez a mezőváros a 12. helyen szerepelt 1812-ben, ami a vizsgálatot végzők utazási sorrendjét mutatja. Péts-Várad-nak nevezték és a Tudományi Kints-Tárat jelzik földesurának. A mezőváros a „Zenge hegy" déli oldalán fekszik, katolikus temploma és az apát úrnak „régi Residentiája" van itt. A megye is építtetett itt kaszárnyát. Lakosai magyarok és németek, akik római katolikus és református vallásúak. Utóbbiak már a reformáció kezdete óta követik ezt a vallást, de 80 éve elvették templomukat és akkor Várkonyra jártak át istentiszteletre. A „Tolerantiále Decretum alkalmasságával" ismét elkezdődött itt a vallásgyakorlatuk, 1784-ben szép templomot építettek a hegyoldalon, amelyet 1785-ben bádoggal borított toronnyal egészítettek ki. Prédikátoruk: Eötvös Károly 4 véka alá való szántóföldet és 4 emberkaszáló rétet kap az uraságtól, s van még borból és gabonából is jövedelme. A református lelkek száma: 754. A mester (a tanító): Király József, földje nincs és jövedelme naturáliákból, természetbeliekből áll. 25 fiú és 25 lánytanulója van.

72 1828-ban Pécsvárad Baranya megye mezővárosai között található L. Nagy munkájában. 356 házat és 2694 lakost jegyeztek fel itt, akik közül 1765 volt katolikus, 95 görögkeleti, 826 protestáns és 8 izraelita. Jelentékeny mezőváros volt, s azon ritka baranyai települések közé tartozott, amelyben a katonai felmérés idején juhot jegyeztek fel! Táblázatunk következő két települése: Pusztafalu és Várasd. Mindkettő Pécsváradtól észak-nyugati irányban fekszik, s 1785-ben mindkettő a Kamara birtoka volt. Pusztafaluban ekkor 29 házat és 122 lakost jegyeztek fel, Varasdon pedig 49 házat és 352 lakost. Az előbbiben csak zsellérek éltek, az utóbbiban pedig paraszti népesség is volt, sőt 8 fő került az „egyéb" rovatba. A Széchényi-féle leírás mindkettőt a mohácsi járásban tünteti fel, Pusztafaluban német katolikusok laktak, Pécsvárad filiája volt. Varasdon ugyancsak német katolikus lakosokat találunk, de egyházilag Ráczmecskéhez tartozott. Vályi lexikona megerősíti az előbbi adatokat, de kiegészíti azokat azzal, hogy Pusztafalu a Pécsváradról Pestre vezető úton fekszik, egy mély völgy-