T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
hetett e községben elszállásolni. Az állatállomány 40 ló volt és 70 ökör. Az áthaladás ezen a falun nyitott, széles és minden időben jó. Nyugat kivételével minden oldalról kikerülhető. Keletről dominál. Lakói földművelésből élnek, elöljárójuk a bíró, de lakik itt egy lelkész (Geistliche) is. 1828-ban Pétre (Rácz) néven találjuk L. Nagy munkájában. Katolikus templomot, 139 házat és 962 lakost jegyeztek fel, kik közül 6 volt izraelita, a többi katolikus. Az útmenti települések sorába most Herend falu következett, amelynek nevét a korabeli térképen Herrend-nek írták. 1785-ben ez is Batthyány Fülöp gróf birtoka volt, 35 házat és 257 lakost jegyeztek fel benne. A Széchényi-féle leírás szerint a pécsi járáshoz tartozott, katolikus, magyar lakosai voltak ekkor. Egerágnak volt a filiája. Vályi munkájában ezeket az adatokat azzal egészítették ki, hogy „határja a természetnek szép javaival meg áldattatott". A postalexikonban Herend, Herrend névformában is szerepel. Ez a falu a bólyi uradalomhoz tartozott, s Egerág plébániájának volt a leányegyháza. Síkságon terül el, sok földdel. Pécstől két óra távolságra van. Az 1810-es években 80 férfi és 120 nő lakott itt a katonai felmérés adatai szerint. 24 ház és 20 istálló volt még itt található. 600 férfi és 100 ló volt beszállásolható. Az állatállomány 12 lóból és 50 ökörből állt. Az áthaladás nyitott és mindig jó. Kelet kivételével minden oldalról kikerülhető. Keletről dominál. Lakói földművelésből élnek és elöljárójuk a bíró. 1828-ban Herend néven találjuk Baranya megye falvai között. 53 házat és 365 lakost jegyeztek fel, kik közül 4 volt izraelita, a többi katolikus. A következő település Egerág. 1785-ben Batthyány Tivadar gróf faluja. 84 házban 613 lakos élt (férfitársadalmában 2 papot és 1 polgárt jegyeztek fel). A Széchényi-féle leírás illír (horvát) falunak mondja, katolikus és néhány izraelita lakosa volt. Plébániás falu. Vályi munkájában Egerágot magyar falunak mondja Baranya megyében, katolikus lakosokkal, „...határja gazdag termékenységü, tulajdonságaira nézve hasonló Bagotához", első osztálybeli. Bagotáról pedig - mint azt már láttuk - azt írta, hogy annak határa a természet "külömbféle javaival" bővelkedik. A postalexikon szerint Egerágh Batthyány Teodor gróf üszögi uradalmához tartozik, elég nagy falu, saját templommal és pappal. Egy völgyben fekszik, szőlőhegyekkel határoltan. A királyi és postautakon kívül esik, mint ahogyan ezt a lexikon megállapította. Pécstől 2 órányi távolságra van.