T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
lakják, egy református imaház, lelkészség és egy tanító van benne. Közepes szőlőhegye és néhány malma van. Szalántától 1 órányira, Siklóstól másfél óra távolságra van. Az 1810-es évek elején Szava faluban 200 férfi és 180 nő lakott, 40 házat és 36 istállót írtak a megfelelő rovatába. 800 férfi és 180 ló volt oda beszállásolható. Az állatállománya 40 ló volt és 70 ökör. Az átjárás a falun át nyitott és jó nyáron, de esős időjárás esetén rossz. Minden oldalról dominál, vagyis magaslatai vannak. Észak kivételével a többi irányból kikerülhető. Lakosai földművelésből élnek, elöljárójuk a bíró. Van még a faluban egy katolikus pap is. 1828-ban Szava falut református templommal jegyezte fel L. Nagy munkájában. 73 házban 509 lakosa volt, kik közül 17 volt római katolikus, a többi protestáns. A következő falu: Ocsárd, ugyancsak gróf Batthyány birtok 1785-ben. 64 házban 428 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás ezt a falut a pécsi járáshoz tartozónak mondja, magyarok és katolikusok voltak lakói, Görcsönynek volt a filiája. Vályi lexikonában Ocsárd magyar falu, határa „a természetnek szép javaival bővelkedik". A postalexikonban Ocsard vagy Otsárd néven találjuk, a Batthyány ok sellyei uradalmához tartozó falunak írja. N. Görcsöny filiája. A postaúton kívül fekszik, Szőkénél. Kétóra távolságra van Pécstől. Az 1810-es években 110 férfi és 100 nő lakott benne. 24 házat és 18 istállót tüntettek fel benne. A beszállásolható férfiak száma: 500, a lovaké: 100. Állatállománya 15 ló és 40 ökör. Az átjárás nyitott és széles, mindenkor jó. Északról kikerülhető. Nem dominál, de kicsit magasan fekszik. A lakosai földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. Lakói erős, munkás emberek. 1828-ban Otsárd faluban 72 házat jegyeztek fel és 499 római katolikus lakost. Ennek a hadiútnak következő állomása Regénye, Czindery Rókus faluja volt 1785-ben. 47 házban 367 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás szerint magyarok laktak benne és római katolikus vallásúak között volt izraelita is. Egyházilag Görcsönyhöz tartozott. Vályi lexikona szerint Regénye magyar falu Baranya megyében. Határa „a természetnek szép javaival bővelkedik". A postalexikon szerint a Czindery családnak adózó falu, Görcsöny filiája. Egy patak mellett fekszik, amely sok malmot forgat (Baksa és Szőke falvak között). Kétórányira van Pécstől. 67
