T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

St. Gál faluban 140 férfi és 110 nő szerepel a lakosság rovatában, 52 házat és 45 istállót jegyeztek fel. 1100 férfi és 200 ló volt elszállásolható. Az állatállományt 40 lóra és 70 igavonóra becsülték. Az áthaladás a falun nyitott, nyáron jó, de esős időben nem lehet átjutni. A falut lombos erdő veszi körül, nem kikerülhető. Lakói erős, egészséges emberek, földművelésből és rideg sertéstenyésztésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban Gál (Szent) néven találjuk a baranyai falvak között. 97 házában 677 lakost jegyeztek fel, akik közül 8 volt izraelita, a többi katolikus. A következő két település összevontan szerepel. Ez nem is csodálható, hiszen már a pár évvel korábban megjelent postalexikon is jelezte, hogy „összeérnek". Gerde nevét Gördönek írták, ami arra utal, hogy a lakosok egy része talán öző nyelvjárásban beszélt itt. Rugásd és Gerde falvak lakosainak számát a katonai táblázatban 200 férfi és 230 nőben jelölték meg. A házak száma: 60, az istállóké: 50. 1100 férfi és 200 ló volt itt elhelyezhető. Az állatállomány 50 lóból és 130 igavonóból állt. Az áthaladás e falvakon nyitott, széles, nyáron jó, de tartós esőzés esetén rossz. Nyugatról kikerülhető. A talaj sík, lakosai erős, egészséges emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. 1828-ban önálló falvakként szerepelnek, Rugásdon 32 házban 219 katolikus lakos élt, Gerdén pedig 55 házban 381 katolikus lakost jegyeztek fel. Egyik helyen sem volt templom. Ezzel elértünk ahhoz az útszakaszhoz, ahol ismét felbukkan Szigeth (Szigetvár) mezőváros neve és nyilvánvaló, hogy ezzel újabb útszakasz ismertetése kezdődik. Az útmenti települések között elsőként Botyka neve kerül elő. Ez a falu 1785-ben Esterházy Miklós herceg birtoka volt, akárcsak a következő útmenti település: Nagy Peterd. Az előbbiben 66 házban 452 lakost, Nagy Peterden pedig 62 házban 444 lakost jegyeztek fel az első hazai népszámlálást végző összeírok. A falu férfitársadalmát az előbbiben 3 nemes és 1 polgár, az utóbbiban 1 pap „tarkította". A Széchényiféle leírás Botykát és Nagypeterdet is magyar református községnek említi, bár az utóbbinak voltak izraelita vallású lakói is. Vályi művében Bottyka /sic!/ magyar falu Baranya megyében, katolikus lakosokkal, gazdag határral. „Külömbféle vagyonokkal bővelkedik", első osztálybeli. A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy Bottyka falu a szentlőrinci járásban fekszik, egy kis síkságon fekvő, református templommal és lelkészséggel ellátott falu, (Dörflein, falucska), amely a szent-