T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

ra. Ezt követően azonban ismét Baranya megyén át tartó út leírása következik, amennyiben Dombóvártól indul egy út Pécsre. Ez hat falut érint, a Mecseken halad át nagyrészt és Szabolcs felől közelíti meg Pécset. Dombóvár után az első, ezen út mellett feljegyzett falu: Szekcső (a későbbi Kaposszekcső) földesura 1785-ben Esterházy Miklós herceg. Ebben a faluban az első népszámlálás idején 77 házban 499 lakost jegyeztek fel és a férfiak közül kettőt polgárként tüntettek fel. A Széchényi-féle leírásban magyar és német lakosokat említ, akik római katolikusok voltak, de már lakott a faluban izraelita is. Egyházilag a katolikusok Vásárosdombóhoz tartoztak. Vályi munkájában Szekcső magyar faluként szerepel Baranya megyében, lakosai katolikusok, Vásáros Dombó filiája. Határa jól termő, „vagyonnyai külömbfélék". A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy ez a falu a dombóvári Esterházy uradalom része, magyar-német falu, ahol sok dohányt termesztenek. A pécsi kereskedelmi úton található, amely Dombóvárra vezet. Egy síkságon, a Kapos-tónál /sic!/ fekszik, nem messze Mágocstól, de egyházilag Vásárosdombóhoz tartozik. Egy luteránus imaháza és tanítója is van. Hat órányira fekszik Pécstől. Az út tovább haladva Sásd falu, majd Oroszló, Szék, Mánfa és Szabolcs érintésével Pécsre. A következő település Sásd, amely 1785-ben ugyancsak Esterházy birtok volt, 37 házat és 291 lakost jegyeztek fel itt a népszámlálók. 4 nemes és 1 polgár szerepel a férfiak között. A Széchényi-féle leírásban magyar és katolikus lakosságú falunak jegyezték fel. Vályi lexikonában is magyar falunak mondják Sásdot, amelynek lakosai „külömbfélék". Vásnokhoz fekszik közel, annak filiája. Határa gazdag, „vagyonnyai jelesek". A postalexikon mindezt azzal egészíti ki, hogy ez a magyar falu is a dombóvári uradalomhoz tartozik. Ekkor már volt plébániája, temploma és egy tanítója. Síkságon fekszik közel a „Sásdi-víz folyóhoz", amelyen egy nagyon hosszú híd vezet keresztül, ahol egy uradalmi kocsma is áll a Pécsről Dombóvárra vezető kereskedelmi út mentében. Sásd 4Ví óra távolságra van Pécstől, - írja a postalexikon. A következő falu: Oroszló. 1785-ben közbirtokosok voltak a földesurai. 40 házban 200 lakost jegyeztek fel, akik közül 2 volt pap és 5 polgár. A Széchenyi leírás szerint magyar és német katolikus lakosai voltak. Felsőmindszent filiája volt. Vályi lexikona szerint Oroszló magyar falu, amelynek lakosai „külömbfélék". Felső Mindszent filiája..."határja a természetnek szép javaival bő5 b