T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

emberek, akik földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró és van egy katolikus papjuk is. 1828-ban Asszonyfa (Kis-) néven katolikus templommal jegyezték fel a Notitia-ban, 56 házban 396 katolikus lakos élt ott. Gilvánfán 1810-ben 140 férfit és 110 nőt jegyeztek fel, 40 ház és 36 istálló állt a faluban. A beszállásolható férfiak száma 1200, a lovaké 200 volt. Az állatállomány 45 lóból és 80 igavonóból állt - a katonai becslés szerint. A helységen át nyitott az áthaladás útja, de esős időben megakaszt. Nyugatról a település kikerülhető. Délről elsáncolható, s ezáltal az út jól védhető. Lakosai egészséges, munkálkodó emberek, akik földművelésből és ridegen tartott sertéstenyésztésből élnek. Elöljárójuk a bíró. A talaj itt lapos, gabonával bevetett. A határ egy részén magas törzsű, lomboslevelű fákkal benőtt erdő van. 1828-ban L. Nagy művében 47 házat és 326 lakost jegyeztek fel ebben a faluban, akik közül 35 volt görögkeleti, s a többi római katolikus vallású. Ez az adat arra enged következtetni, hogy élhettek itt szerb vagy görög kereskedők. Besenczén 110 férfi és 130 nőlakost tartottak nyilván a katonai településtáblázat megfelelő rovatában. 50 ház és 40 istálló volt ott az 1810-es évek elején. 2500 férfit és 250 lovat tartottak ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 50 lóból és 90 ökörből állt. Az átjárás nyitott ezen a helységen át, s nyáridőben jó is, télen, tavasszal azonban nagyon rossz. Az út nyugati irányból vezet el, északról kikerülhető a falu. Lakosai erős, munkabíró emberek, akik földművelésből és erdei sertéstartásból élnek (Borstenvieh). A talaj a község körül sima, mocsaras, helyenként homokos. A falu elöljárója a bíró. 1828-ban Bessencze formában Baranya megye falvai között szerepel, kálvinista templommal, 47 házában 331 lakossal. Közülük 25 volt katolikus, a többi protestáns. Az itt felsorolt falvaknak ezek az eltérő adatai egyben Baranya megye falusi lakosságának tarkaságát is jelzik, hiszen az eltérő vallás sokszor eltérő nemzetiséget is jelez és más-más szokásrendszert, sokszínű kultúrát és hagyományt. Ugyanakkor nem voltak távol egymástól és rendszerint valami külső kötelék (azonos földesúr vagy közös templom stb.) is öszszekötötte egymással ezeket a faluközösségeket. A következő útvonal ebben a katonai táblázatban két megyeszékhelyet kötött össze: Pécset és Kaposvárt. E táblázat 18. oldalán kezdődik ennek