T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

Az út következő „állomása": Baksa, amely 1785-ben kamarai birtok volt 82 házzal és 524 lakossal (1 nemest jegyeztek fel a paraszti lakosok között). Majd Tésen következett, amely közbirtokosok tulajdonában volt, s ahol 66 házban 502 főt jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás Baksa lakóit katolikus és izraelita vallásúaknak írja, egyházilag Görcsönhöz tartozik, annak filiája. Tésen hasonló vallási összetételű, Kisasszonyfa filiája. Vályi lexikonában Baksát „elegyes lakosú magyar falunak" mondja, amelynek birtokosa a Kir. Kamara. Lakosai katolikusok. A pécsi járásban fekszik. Határa első osztályú, „minthogy a természetnek sok javaival bővelkedik". Téssény /sic!/ ugyancsak magyar falu - e lexikon szerint - Mihálovich birtok, katolikus lakossággal, Kisasszonyfa szomszédja és filiája. „...határjának földgyei közönséges termékenységüek, réttyei soványak, erdeje, szőleje van, piatza Pétsen 3 órányira". A postalexikon - úgy tűnik - a legpontosabb. Baksáról közli, hogy a szentlőrinci járásban fekszik és gróf Batthyány Teodor fennhatósága alá tartozik, de Mihálovich királyi tanácsos béreli. Falu, Görcsöny filiája. Izraelita iskolája és saját rabbija van. Hegyen fekszik és sok bort ad. Másfélórányi távolságra van Szentlőrinctől. Tessen /sic!/ vagy Tesseny ugyancsak a szentlőrinci járásban, kis magyar falu, amely több nemesi családnak szolgál. Nagyon közel van Kisasszonyfa, ahová egyházilag tartozik. 'A órányira van Szentlőrinctől.

44 Az út mellett fekvő következő három falu: a Tésenhez közel fekvő Kisasszonyfa, majd Gilvánfa és végül Besencze. Ez utóbbi már egészen közel van Nagy- és Kis Csányhoz, amely a következő állomás és utána Oszrón át Sellye következik, amely már Somogy megye, a végállomással: Sztárával együtt. Ez utóbbi baranyai településeket már a katonai táblázatban ismertették, így erre már csak utalnak. Kisasszonyfa 1785-ben gróf Batthyány Lajos birtoka volt, 42 házzal és 321 lakossal. 1 pap és 1 polgár szerepel a férfilakosság foglalkozási megoszlását feltüntető táblázatban a paraszti lakosság mellett. Gilvánfa is Batthyány birtok volt, 38 házban 278 lakost jegyeztek fel, paraszti sorban voltak. Besencze pedig kamarai birtok volt, amelyben 32 házat és 236 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírásban mindhárom települést magyar falunak írták, katolikus lakosai mellett Besenczén reformátusok is éltek. Vályi lexikonában Asszonyfa (Kis Asszonyfa) néven magyar falu Baranya megyében. Földesura gróf Batthyány, lakosai katolikusok, határa jó termékenységű. Gilvánfa ugyancsak magyar falu és Batthyány birtok, ka-