T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

lések földesurait is, amely ugyancsak értékes információ. Ez olyan belső összefüggésekre is rámutathat, amelyek ismerete nélkül nehéz közel 300 évre visszatekinteni. Ugyanez a cél, a mélyebb megismerés elősegítője Vályi András 1796-99 között kiadott lexikonának anyaga, annak feldolgozása az egyes községek közgazdasági és földrajzi viszonyainak megismerése érdekében. Az 1804-1808 között megjelent postalexikon az egyes települések közlekedési viszonyaiba és kulturális helyzetébe nyújt betekintést, míg Ludovicus Nagy műve a települések 1820-as években kialakult népesség- és házszámadatait közli. Ez utóbbiak anyakönyvi adatok feldolgozásán alapulnak, s így hiteles és valós adatoknak tekinthetők. Ezek már az 1810-es évek után bekövetkezett fejlődésről adnak számot.

24 Az I. település-táblázatunkban feltüntetett első baranyai, illetve Baranya megyét is érintő út Istvánditól Pécsre vezet. A katonák által összeállított táblázat ezen út mellett fekvő települések adatait veszi sorra a megadott rovatok alapján. A Somogy megye felől, Szigetvárról érkező út első települése: Beczefa. Ez a falu 1785-ben Esterházy Miklós herceg birtoka volt, 48 házat és 299 jelenlevő lakost jegyeztek fel benne. Vályi András lexikona szerint ez „elegyes falu" volt Baranya megyében katolikus népességgel. Pécstől nincs messze, annak fiiiája. Határa „jó termékenységű", „vagyonnyai külömbfélék", „eladásra jó modgyuk, második Osztálybéli" írja róla. Ezeket a szemlátomást nem pontos adatokat a postalexikon akként egészíti ki, illetve módosítja, hogy a falu a szentlőrinci uradalomhoz tartozik, református temploma van. Baranya megye határán fekszik, s félórányi távolságra van Szigetvártól.

25 Mindezek alapján bizton állíthatjuk, hogy Vályi tévedett amikor e község lakóit katolikusoknak írta. Ezt igazolja a II. József alatt készített népszámlálással közel egyidőben készült, gróf Széchényi Ferenc által elrendelt Descriptio Phisico-Politico-Topographica Comitatus Baranyiensis c. összeírás Beczefáról írt anyaga, amely szerint Beczefa református község volt, Botyka filiája. Magyarok lakták, akik 42 házban éltek.

26 Ez a kis eltérés az adatokban talán a polgári és a titkos katonai felmérés közti eltérés minimális mértékét is jelzi. Az 1810-12 között készült katonai jelentés szerint Beczefán 60 férfi és 70 nő élt, 34 ház és 25 istálló volt benne. A beszállásolható férfiak száma 400, az elhelyezhető lovaké 100. A falu állatállománya: 17 ló és 24 igavonó. Az átjárás nyitott, de rossz, minden oldalról kikerülhető (körülu-