T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége
E típusú útleírás a 7. oldalon a Szigetnél (Szigetvár) levő katonai „felállás" az Istvándiban levő menettáborral összekötő három hadiút ismertetésével kezdődik. Az első Hobolyból (Hobolból) indul a célállomásig, a másik a már leírt, a két települést összekötő hosszabb út. A harmadik hadiút Csertőtől Merenyéig halad. Mindhárom Somogy megye területén áthaladó út volt. A következő út a Szigetnél levő felállásból Szentlőrincre halad. Három hadiutat ismertet - ezzel kapcsolatosan és ehhez kapcsolódóan - a táblázat kitöltője. Az első a Szigetvár melletti Hobolyról indul, majd átlépi a megyehatárt és Dencsháza, Katádfa, Szt. Dienes érintésével Szt. Gálon át jut el Rugóst (a térképen Rugásd) melletti katonai „felállásig". Az út nagyobbik szakasza Baranya megyében haladt tehát, s a jelzett távolságot gyalogosan 4-4 Vi lovagolva 3V2-4, szekérrel AVi-5 óra alatt lehetett megtenni. Az utat kevéssé használatosnak írja, amely a természetnek átengedett, száraz időjárás esetén jó, de esős időszakban nagyon nehezen járható. A talaj agyag, síkságon, szántóföldek és legelők mellett halad. Több mocsaras patak közepén rossz állapotban levő fahidak állanak, amelyek ki vannak téve e patakok gyakori áradásainak. A hadiút ismertetésekor azonnal a javítási kívánalmakat tartalmazó rovat is szerepel. Hobolytól délre az Almás pataknál egy magányosan álló malommal kapcsolatosan jegyzi fel, hogy az ott álló hidat meg kell emelni, de általában mindegyik hídon több javításra lenne szükség. Az utakkal kapcsolatosan a vesszőnyalábok (rőzse) és dorongfa behelyezését javasolja, melyek a környező erdőből beszerezhetők. A katonai rovat bejegyzése szerint ennek az útnak mentében sehol sem létesíthető táborhely. A második hadiút Szigetvártól Botyka és Nagy Peterd helységeken, továbbá Kadsota (térképen Katsota, helyesen Kacsóta) érintésével kötötte össze a szigeti felállást a szentlőrinci állással. Ez a távolság gyalogosan 22Vi óra, lóval V/i óra, járművel 3-4 óra alatt volt megtehető. Szigetvártól Katsotáig az út talaja agyag és jó, de esős időben meg kell állni, több helyen nagyon elhasznált, teljesen a természetnek átengedett. Katsotától Szentlőrincen át az út síkságon és legelőn vezet át. Nyugati irányban Botykánál lombos erdőn vezet keresztül az út. A javítási kívánalmak között - az előző úthoz hasonlóan - fa kívántatik, dongafát kell lerakni és levezető „kiszárító" oldalárkokat kell készíttetni.
