T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége

kálatok elvégzését Dobszától Szigetig a szokásos módon kell megoldani írja, hogy az út járhatóvá váljék. A Zala és Somogy megyéket érintő egyik település-táblázat anyagában konkrétan meg is jelöli ezt a „szokásos módot", jelezve azt, hogy a szükséges javításokat az utakon a Landsvolk, vagyis a környező falvak lakosai hozzák rendbe.

13 Istvánditól a homokos talajt kavicsozni kell, a más javításokhoz szükséges anyag a környező erdőkből megszerezhető. Az utolsó rovatban a hadászati szempontok szerint vizsgálja meg ezt az utat, s ez kissé hosszabb, mint az előbbi. (Ez egyébként nem jellemző, az útjavítási kérelmek, illetve kívánalmak általában hosszabbak, mint a katonai megjegyzések)! Ezen az úton történő előrehaladásnál fokozott óvatosságra van szükség. Táborhelyként (Marschlage) az úton Szentlőrincet, Istvándit, Szigetet és Pécset jelöli meg. Ez az út - hadászati szempontból - nem tartozik a legjobbak közé - írja, hiszen Istvándi és Sziget között több helyen mocsaras a terület, és a patakokon, hidakon való áthaladást ez nagyon gátolja. Pellérdtől északra, a Kenést patak és a hegyoldal között, egy „ariere Garde" elhelyezését javasolja, ez a rész erre alkalmas.

14 E táblázatban feltüntetett következő út: Istvándiból Szomajomon át tart Kaposvárra, és teljesen Somogy megye területén halad át éppen úgy, mint a 3. út, amely Szigetből Boldogasszonyfán át tart Kaposvárra, s a 4. út, amely a Harsadnak írt Hárságyon keresztül teszi meg a Kaposvárra vezető, Szigetvárról kiinduló utat. A következő 5. út azonban már nagyrészt Baranya megye területén halad át. Ennek első szakasza ugyan itt is Somogy megye területéről indul, mert Gyöngyösmellék az első megadott „állomása", s innen négy kisebb kocsma előtt elhaladva jut el Drávafokra, majd Bogdásán át Sellyére (amelyet ebben a jelentésben rendszeresen Selle formában írtak). Ezután a Gyöngyös patakon, illetve az általa képzett mocsáron kell áthaladni. A katonai jelentés ezt a távolságot gyalogos katonák részéről 6-7 óra alatt megtehetőnek jelzi, a lovasok 5-5

Vi óra alatt tehetik meg, míg szállítóeszközökkel, szekérrel stb. 7-7Vz óra a menetidő. Ennek az útnak talaja homokos, kevéssé kiépített, s legtöbb helyen 80-100 lépés (5,8-7,3 méter) széles.

15 Nyáron nehezen utazható, egyébként minden időben jó. Gyöngyösmellék és Istvándi között homokmagaslatok között, síkságon vezet át az út magas törzsű, lombos erdőkön keresztül. Több vizesárok és mocsár van itt, amelyek közepén kis, szekérszélességű fahidak állnak, amelyek mellett nem lehet elhaladni.