T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

Jegyzetek

tásainkban 73 cm-t számítottunk. (BOGDÁN ISTVÁN: Régi magyar mértékek. Budapest, 1987. 58.) Itt jegyzem meg, hogy Sellye mezőváros Somogy megyéhez tartozott. CSORBA JÓZSEF: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1957. 192.o.-án szerepel, hogy Sellye mezőváros a legújabb időkben Baranya megyéhez csatolták át. Ez tehát már 1849 után, az abszolituzmus idején történhetett. 16 Vö. CSENDES LÁSZLÓ: Térképhistória. Budapest, 1980, továbbá GÁBOR IMRE HORVÁTH ÁRPÁD: A haditérképek históriája. Budapest, 1979. 17 Pallas Nagy Lexikon, V köt. Bp.,1893. 459.o. - Érdemes megemlíteni, hogy a precízen megfogalmazott szócikket a méltatlanul elfeledett (sipeki) Bálás Árpád írta, aki közgazdasági szakíró volt. 1840-1905 között élt. 1874-től ő volt a mosonmagyaróvári gazdasági akadémia igazgatója. Nyugalomba vonulása után ő szervezte meg a mezőgazdasági múzeumot. (Új Idők Lexikona. Bp., 1936. 3. köt. 675.o.) 18 Egy öl (Klafter): 1,896484 méter, amelyet kikerekítetten 1,9 méternek számítottam. (Pallas Nagy Lexikon, XII. köt. 544.o. utáni táblázat). 19 A láb, pes, Schuh, Fuss mérnöki mérték szerint: 31,6 cm. (Bogdán i.m. 55.o.) 20 Vö. T. Mérey: i.m. 1997. 209.o. 21 défilé: a már idézett francia szótár szerint: hegyszoros, elvonulás (Birkás i.m. 107.O.) 22 Hajóhíd: vizén úszó fa- vagy vashajók, pontonok, esetleg hordók, tutajok stb. által alátámasztott hajókból áll. A hajóhíd rendesen több tagból áll, amennyiben két, három hajó a rajta nyugvó hídszerkezettel együtt külön egészet képez. Szilárd, de nem veszélytelen eszköz az átkelés szolgálatában. (Pallas Nagy Lexikon. VIII. köt. Budapest, 1894. 541-542.0.) 23 Márton i.m. I. köt. 510.O. Colonne /sic!/: hadcsapat, a vonuló hadtest egy része. 24 Az 1785.évi adatok forrása: Az első magyarországi népszámlálás (17841787.) Szerk.: DÁNYI D.-DÁVID Z. Budapest, 1960. 18, 6-17.0. (Baranya m.), 368.0. (Pécs), VÁLYI ANDRÁS: Magyar országnak leírása. I-III. köt. Buda, 1796-1799., CRUSIUS, CHRISTIAN: Topographisches Post-Lexikon von Ungarn sammt den dazu gehörigen Provinzen und Siebenbürgen. 1-5. Bd. Wien, 1804-1808., NAGY, LUDOVICUS: Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Budae, 1828. 46-58.

o. (Com.Baranyiensis.) A szövegben nem hivatkozom ezekre a művekre, hiszen a települések - értelemszerűen - megtalálhatók azokban. Csak akkor közlöm az oldalszámot, ha a név megtalálása nehézségbe ütközik. Crusius lexikona kivétel, abban túl nehéz a neveket megtalálni, mert nem mindig ragaszkodott az ABC-rendhez. 25 CRUSIUS i.m. l.-köt. 164.o. 26 T. PAPP ZSÓFIA: A Széchényi Ferenc-féle Descriptio demográpfiai adatairól.