T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

nyavári járásban magyar, német, horvát és illír lakosokkal, akik katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Virágos a Batthyányiak birtoka volt 1785-ben, 38 házzal és 266 német lakossal, akik katolikusok és evangélikusok voltak, jelezve ezzel is a különböző vidékről történt érkezésüket. Német Marok filiája volt. Töttös ugyancsak a baranyavári járásban az első népszámlálás idején a pécsi káptalan birtoka volt, 91 házat és 519 lakost jegyeztek fel benne 1785-ben. Soknemzetiségű falu volt, a Széchényi-féle leírás szerint német, horvát és illír lakosai katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Az utóbbiaknak volt parókiája helyben, a katolikusok vallásilag, egyházilag Bolyhoz tartoztak. S végül Nyárád, amely ugyancsak a bellyei uradalom faluja volt, s mely - ezen a néven - már szerepelt ebben a táblázatban. Sorra véve az egyéb adatokat: Villányról azt jegyezte fel Vályi, hogy német és „rátz" falu, amely a bellyei uradalomhoz tartozik, katolikus és „óhitű" lakosokkal. Siklóstól másfél órányira feküdt. Határa háromnyomásban művelt, tiszta búzát terem, továbbá zabot és kukoricát. Erdeje és legelője kevés, de a bora jó. ízére a ménesi borral megegyező, ahogyan Vályi írja, - vörös aszú szőlőbort is csinálnak, melynek akóját 8 „és még több aranyért" árulják. Félórányi távolságban van tőle egy Peleske nevű leomlott épület a szántóföldek közt, s a szántások között gyakran találnak puska és ágyúgolyókat, kard, ásó és puskadarabokat. A postalexikon kiemeli, hogy ebben a faluban római katolikus plébánia és görögkeleti parókia van. A község fekvése elragadó. Kis-Harsány és Jakabfalu között fekszik, 1 órányira Lapáncsától. A katonai felméréssel kapcsolatos táblázatban Vilány névformában szerepel, 110 házat, 200 lovat és 350 igavonót jegyeztek fel neve alatt. Az áthaladás nyitott és szabad, nyáron jó, csak esős időben és télen akasztja meg a forgalmat, a tovább haladást. Dominál. 1828-ban L. Nagy kiemeli Villány esetében annak nemes vörösborát. Római katolikus és görögkeleti temploma volt. 202 házat és 1411 lakost jegyeztek fel neve alatt, kik közül 297 volt görögkeleti, 7 protestáns, 9 izraelita, a többi katolikus. Virágos Vályi munkájában német falu, amely a helyi uradalomhoz tartozott, katolikus lakosai voltak. Villányhoz félórányi távolságban feküdt. Földje kétnyomásbéli, szép tiszta búzát, zabot és kukoricát, továbbá 6-7 lábnyi (1 láb=32 cm) kendert terem. Erdeje van, legelője kicsiny, s a kertjeikben teremni szokott fenyérrel tartják marháikat.