T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
Az utak iránya, földrajzi és katonai jellegzetessége
Az utak iránya, földrajzi és katonai jelegzetessége A Dunántúlnak az a tájegysége, amelynek Baranya részét képezi, e katonai jelentés szerint Vas megye határától húzódik a Dunáig, a Balatontól a Dráváig, a ma Dél-Dunántúlnak tekintett tájegységet foglalja tehát magába Muraközzel és a Baranya háromszöggel, melyek akkor az ország területéhez tartoztak. E tájegységet 5 fővonulatra bontja a katonatiszt jelentése, s ezt Communocationen alcímmel foglalta össze. 4 Sorra vette ezeket az elkülönülő részeket és felsorolta az azokon átfutó főútvonalakat. Baranya megye területén átmenő utat a 4. és az 5. részben találunk, míg az első három Zala megyei és Somogy megyei utakkal, kis részben Tolna megyét érintő útvonalakkal foglalkozik, azokat ismerteti. A negyedik kis táji egységben - ahogyan azt ma mondanánk, 8 nagy utat jelöl a katonai jelentés, s ezek közül 4 - valamilyen formában - érinti Baranya megyét. Sorrendben a 2. út Pécsről indul Cserdin és Szabácon át Kaposvárra. A 6. út ugyancsak Pécsről indul, de Tolna megye felé veszi az irányt, mikor is Bonyhádon és Kölesden át a Sárvíz jobb partján halad Simontornyára. A 7. út ebből ágazik ki, de ez már kifejezetten Tolna megyét érinti. A 8. út tulajdonképpen a Mohácstól Szekszárdra vezető postaút, amely hosszabb távolságot fog össze. Ebből az útból több olyan mellékút ágazik el, amely kifejezetten Baranya megyei településeket köt össze, azokat érint. A Pécsről a Mecseken át Barátúrba vezető út a 4. utat éri el. Az ugyancsak Pécsről induló postaút Tölösön Kővágószőlősön át Abaligetre tart és onnan országúttá változik. A Pécsről a 6. sz. út Szabolcs és Mánfán át a 4. sz. útba megy át. A 6. útból mellékutak ágaznak el Trinitáson át Hosszúhetény, Zobákon át Egregy felé halad, itt falusi úttá alakulva nagyon rossz út vezet a hosszúhetényi üveghutáig. A Szigetvárról Pécsen át Pécsvárig (ez a mai Pécsvárad, melyet gyakran az előbbi formában jegyeznek fel) vezető postaút alapzata kő és kavicsozott. A Pécsről Eszékre vezető postaút hasonlóképpen. A többi út ter-
