T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

első esetben rövid megjegyzés szerepelt csak Monostor megfelelő rova­tában, itt azonban már nemcsak az átjárás megfelelő voltát emelték ki, hanem azt is feljegyezték, hogy a község mellett észak és nyugati irány­ban el lehet utazni, vagyis kikerülhető. S mindezt azzal is kiegészíti, hogy keletről és délről dominál vagyis ebben az irányban magaslatok vannak. Az útmenti települések sorában ezt követően nyolc Baranya megyei te­lepülés szerepel a táblázatban, melyek között ugyancsak találunk olyat, amely már vagy az /. vagy a II. település-táblázat községei között fel volt jegyezve és így adatait megtárgyaltuk. Több olyan települést is találunk azonban ebben a falusorban, amelyek hadiutak mellett feküdtek, távo­labb az általában a megyében használatos utakról, de a vonuló katonaság számára ezek is fontosak voltak, így az ezekről adott információ is lé­nyeges volt. Az első ebben a sorban Magyar-Boly (Magyarbóly), amely 1785-ben Eterházy Kázmér gróf birtoka volt. 65 házat és 419 lakost jegyeztek fel a népszámlálást végző biztosok. Lapáncsa, Lucs és Ilocska szomszédságában feküdt, Német-Mároknak volt a filiája, ahogyan erről a Széchényi-féle leírásból értesülünk. Magyar, német és illír lakosai katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Vályi Boly néven említi, de utána teszi a Magyar Boly ne­vet is, elegyes falunak írja, Esterházy földesurasága alatt áll. Határa termé­keny, borait jól adhatja el Eszéken, legelője kevés, de más javai révén első osztályba tartozik. A postalexikonban a dárdai uradalom falvaként említik, görögkeleti templommal. Egyházilag egyébként Német-Márokhoz tartozik változatlanul. Fél óra távolságban van Lapáncsától. A katonai táblázatban 46 ház, 80 ló, 130 igavonó és 200 juh szerepel a neve alatt, ami arra utal, hogy az uradalomnak juhászata volt itt. Az áthaladás nyitott és széles, a fa­lu nem kikerülhető. Nyáron jó, de télen vagy nagy esőzések idején rossz. Két nagy épített csűre magazinná alakítható. 1828-ban Boly (Magyar) és Boga néven találjuk L. Nagy munkájában. Görögkeleti templomot jegyeztek itt fel és 80 házat. 560 lakosa volt ekkor ennek a falunak, akik közül 219 volt katolikus, 174 görögkeleti és 162 pro­testáns, továbbá 5 izraelita. A következő település Baranyavár falu, amely már szerepelt ugyanebben a táblázatban. Itt is, akárcsak Monostornál az első feljegyzés adatait kor­rigálta a katonatiszt, így a két adatsor nem azonos, az első alkalommal 220 igavonót és 200 juhot jegyeztek fel itt ebben a községsorban Baranyavár neve alatt 200 igavonó és 300 juh szerepel. Az első alkalommal a jó átha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom