T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük
Szent Márton az első népszámlálás alkalmával 1785-ben Batthyány Tivadar gróf birtokaként szerepel, 37 házzal és 223 lakossal. A Széchényiféle leírásban Hegyszentmárton neve alatt Bodonyra utal, amelynek filiája ez a magyar katolikusok által lakott falu a siklósi járásban. A következő falu: Lapáncsa a baranyavári járáshoz tartozott már, gróf Esterházy Kázmér birtoka volt 1785-ben, amikor is 61 házban 351 lakost jegyeztek fel. Német falu volt római katolikus, evangélikus és kevés görögkeleti lakossal. Illocska is ehhez a járáshoz tartozó, ugyancsak Esterházy birtok volt. 88 házban 498 lakos élt 1785-ben, a Széchényi leírás szerint német, illír és horvát anyanyelvűek voltak, római katolikus és görögkeleti vallást követték. Lucshoz tartoztak egyházilag. Lues volt a következő falu, amely Krisztina főhercegnő bellyei uradalmához tartozott. 1785-ben 118 házat és 1114 lakost jegyeztek fel itt. Német, horvát és illír lakosai voltak, római katolikus és görögkeleti vallást követték. S végül Monostor, amely ugyancsak a baranyavári járásban feküdt, s amelyről már megemlékeztünk. Vályi a következőképpen írt e falvakról: Szent Márton, Hegyi Szent Márton néven találjuk a lexikonban az elsőt, magyar, katolikus lakosokkal, Viszlóhoz másfél, Egerszeghez fél órányi távolságban. Határbeli földjei leginkább búzát teremnek, egyebek középszerűek. „Berek vize jó ízü rákokkal kedveskedik lakosainak" - írja. Rétjei jók, s fehérborai is „kedvesek", kivált a hegynek napkeleti oldalán termők." A postalexikon Hegy-Szent Mártony-nál utal arra, hogy Szent Mártonynál kell adatait keresni, de itt azok nem találhatók. 1810-ben a Hegy néven feljegyzett településen 24 házat, 50 lovat és 100 igavonót találunk. A megjegyzésbe feljegyzettek szerint az átjárás nyitott, szabad és nyáron jó, de télen nagyon rossz. Keleti irányból kikerülhető. 1828ban Baranya megyében 5 Szent Márton nevű falu volt, s közülük háromnak nem volt „mellékneve", de az egyikben egy katolikus filiális templomot jegyeztek fel, a másikban kálvinista templomot, s csak a harmadikban nem volt templom. Feltételezhetően ez a mi Szent Márton falunk. Ebben 37 házat és 259 katolikus lakost jegyeztek fel és neve németül is szerepelt a „listán." A következő település Lapáncsa, amely Vályi művében német faluként szerepel Baranya megyében. Lakosai katolikusok. A szomszédságában levő Német Marok filiája. Posta van itt. Szántóföldjük kevés, de „kétszeres búzát és rozsot jól teremnek." A postalexikon szerint ez a falu a dárdai uradalomhoz tartozott. Siklós és Baranyavár között postaváltóállomás. Postaállomás is volt a faluban.