T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük
a második szerint ugyancsak annyi (30). Feltételezhető, hogy a második adatsor volt pontosabb vagy talán az eltelt időben történt fejlődés. 1828ban 14 házat jgyeztek fel itt 83 lakossal, s a puszták között találjuk. A katonai megjegyzések szerint az átjárás szabad volt és jó. Minden oldalról kikerülhető, mellette el lehetett haladni. Udvard - a korabeli térkép szerint - Üszögtől délnyugatra fekszik. Vályi lexikona szerint magyar falu Baranya megyében, "lakosai többfélék". Egerág szomszédságában fekszik, annak filiája. Határa jól termő. A postalexikonban Udvárd néven szereplő illír falu, az üszögi uradalomhoz tartozik, több malma és gabonatalaja (Getreideboden) van. Szilvás, Pogány és Egerág közt, a postaúton fekszik 1 órányira Pécstől. 100 A katonai táblázatban itt is, akárcsak Üszögön 20 házat és 15 lovat jegyeztek fel, de az igavonók száma 40 volt. Az átjárás nyitott és jó, minden oldalról kikerülhető. 1828-ban 81 házat és 564 lakost jegyeztek fel ebben a faluban, akik közül 5 volt izraelita, a többi katolikus. A táblázatban a következő falu Szabar (Hercegszabar), melyet négy további település követ: Rátz Görtsön (Rácgörcsöny), Somberek, Baar (Bár), Szekcső (Dunaszekcső). Szabar 1785-ben Krisztina főhercegnő birtokaként került bejegyzésre az első népszámlálásunk listáira. 63 házat és 436 lakost tüntettek fel benne. A Széchényi leírás szerint lakosai katolikus németek voltak. Vályi lexikonában Szabar névformában szereplő német falu, katolikus, s másféle lakosai voltak, Himesháza filiája, jeles határral. A postalexikon szerint a mohácsi járásban fekszik, Albert királyi herceg birtoka. Másfél óra távolságban van Mohácstól. 1828-ban Szabar faluban filiális katolikus templom állt, s 85 házában 589 katolikus lakosa volt. 1810-ben a katonatiszt 80 házat, 115 lovat, 200 igavonót és 300 juhot tüntetett fel neve alatt. Az áthaladás nyitott volt, de rossz, minden oldalról dominál, vagyis magaslatok veszik körül. 1785-ben Rácz Görgyön /sic!/ közbirtokosok birtokában volt, 78 házban 396 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás a baranyavári járásban helyezi el, ahol németek és szerbek laktak, katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. Somberekhez tartozik egyházilag, annak filiája. Vályi lexikonában Görcsön, Rátz Görcsön rácz vagyis szerb és német falu. Birtokosai "külömbféle urak". Mohácstól másfél órányi távolságban fekszik, határa 3 nyomásbéli. Jó gabonatermő földjei, szép szőlőhegyei és rétjei vannak.
