T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

A katonai táblázatos anyag szerint Mohácson az 1810-es években a há­zak számát 2200-ra becsülték, 1500 lovat, 2000 igavonót jegyeztek fel neve alatt. Az áthaladás nyitott, de a rossz idő megakasztja az utazókat. Mellette el lehet utazni. Két kastély kórházként működtethető. 1828-ban L. Nagy munkájában Mohács püspöki város a nevéről elne­vezett járásban a Duna mellett, ahol II. Lajos király meghalt. Római kato­likus temploma és gimnáziuma van. Ezen kívül a görögkeletieknek és re­formátusok temploma van a városban. 1108 házat jegyeztek fel benne és 8316 lakost, kik közül 1764 volt protestáns, 654 görögkeleti, s a többi katolikus. Lancsuk-ban /sic!/ római katolikus és görögkeleti templom állt, 209 házat és 1467 lakost jegyeztek fel, közülük 261 volt görögkeleti, a többi katolikus. Az e település után a táblázatban következő két falu: Szaik (Szajk) és Szederkény 1785-ben a Kamara birtoka volt. Az első faluban 74 házat és 570 lakost jegyeztek fel. Szederkényben pedig 45 házban 374 lakos élt. A Széchényi-féle leírásban mindkét falut német katolikusok lakta település­ként jelölték. Vályi lexikona szerint Szajk /sic!/ magyar falu volt Baranya megyében, a „Tudományos Kintstár birtoka, határa jeles", „vagyonnyai külömfélék". Szederkényt viszont német falunak írja, melynek a Királyi Kamara a földesura. Határa „jeles termésű". A postalexikonban ismét Szaik névformában szerepel, a pécsváradi urada­lomhoz tartozik és Kernend plébánia filiája. Postaváltó állomás Mohács és Pécs között, nincs messze Bolly mezővárostól. E faluban postaállomás is volt." Az 1810-es évek elején Szaikon 120 házat, 80 lovat és 120 igavonót, továbbá 300 juhot jegyeztek fel a Település-Táblázatban. Az átjárás nyitott és jó, dominál. Az út déli irányban húzódik el a helység előtt. 1828-ban Szajk, Szajka, római katolikus templommal szerepel L. Nagy művében. 98 házat és 679 lakost találunk benne, akik közül 668 volt kato­likus, 10 izraelita és 1 protestáns. Szederkény faluban 200 ház, 100 ló és 215 igavonó került a katonai táblázatba az 1810-es években. A megjegyzés szerint az átjárás nyitott. Kike­rülhető. Dominál. 1828-ban Szederkény Surdekin néven, postahivatal feltüntetésével szere­pel L. Nagy munkájában. Filiális katolikus templom állt benne, 52 házban 359 lakost jegyeztek fel, mindannyian katolikusok voltak. A sorrendben következő négy falu mindegyikének 1785-ben egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom