Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - A Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) helyi csoportjainak megalakulása

A fenti napon folytatólag megtartott alakuló gyűlések lefolyásáról a következőket jelentem. A baranyavári járásban Lippó községben a központi kiküldöttek késedelmes érkezése miatt az alakuló gyűlés nem volt megtartható, mintegy 200 fő várta a szónokok érkezését s ezek egy része átment meghallgatni őket Ivándárda községbe. Ivándárda községben mintegy 250 résztvevővel tartatott meg a gyűlés. Szónoka: Grohmann Henrik, ivándárdai, Bősz Fülöp és Sárközy Alajos budapesti lakosok. A helyi csoport megalakult. Virágos községben mintegy 180 résztvevővel tartatott meg a gyűlés, Szenk József virágosi, (mft.) Pócsa községben mintegy 300 résztvevővel, fúvó zenekar közreműködése mellett, nagyobb lelkesedéssel tartatott meg a gyűlés. Szónokok: Obersitter József, pócsai, (mft.) A mohácsi járásban Somberek községben mintegy 300 résztvevővel tartatott meg a gyűlés, itt az N. D. V.-nek is erős szervezete van s igy a közhangulat nem egységes. Szónokok voltak: Wéber András sombereki, Wéber István, Jankovits Ferencz és dr. Bäsch Ferencz, budapesti, valamint Huszovits Péter sombereki lakosok. A helyi csoport megalakult. A pécsváradi járásban Szederkény községben a közeli Nyomja község lakosainak is részvétele mellett mintegy 500 hallgató előtt folyt le a gyűlés. Szónokok: Maul Ödön, nyomjai, Wéber István, Jankovich Ferencz és dr. Bäsch Ferencz budapesti, valamint Metring Antal, szederkényi lakos. A helyi csoport megalakult, úgy Szederkény, mint Nyomja községekben. Palotabozsok községben mintegy 1000 résztvevővel. Szónokok: Braun József, palotabozsoki, Wéber István, Jankovits Ferencz és dr. Bäsch Ferencz budapesti lakosok. A helyi csoport megalakult. Az elhangzott beszédekre vonatkozólag a következőket jelenthetem: Mindenhol és rendszeresen izgatják a leventéket az oktatók és parancsnokok ellen, a közönséget a hatóságok, jegyző, csendőr és főszolgabíró ellen. Durva fenyegetésekkel illetvén azokat, akik nem kívánnak a Volksbundhoz csatlakozni. Állítólag mindenről feljegyzésük van, s ha majd az ő idejük elérkezik, bosszút fognak állni mindazokon, akik nem támogatták őket. Tiszteletteljes véleményem szerint aggályos, hogy a nyilvános terror ilyen méreteivel szemben a lakosság védtelen maradjon. Sorozatosan tiltakoznak az ellen, hogy a magyarországi németek hálára lennének kötelezve a Magyar Hazával szemben azért, mert itt földet és gazdagságot kaptak. Szerintük mindez a német népnek kizárólagosan saját érdeme, a földet nem ajándékba kapták, hanem maguk szerezték és épen ezért meg is tartják. A szónokok szerint a hazai németségnek mindig csak rosszindulatban és gáncsoskodásban volt része. Követelik a német iskolákat, de nem a nyelv kedvéért, hanem azért, hogy német érzületű németséget tudjanak nevelni. Wéber István felhozta példának Palotabozsokon a Saar vidéki népszavazást, hol messze vidékről visszajöttek a volt Saar vidéki németek, hogy Németország mellett szavazzanak, ilyen példákat kövessen a magyarországi németség is.