Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

Bevezető

tatásából néhány hét elteltével szabadult, hivatalát újból átvette, amit aztán 1945 januárjáig be is töltött. A nyilas főispán témánkba illő tevékenységét nem ismerjük. A kérdéssel valószínűleg nem is foglalkozott, számára a front érkezése előtti kiürítés, illetve menekülés lehetett a legsürgősebb megoldásra váró feladat. A főispánnak jelentést tevők közül Horvát István alispán (1938. március 19.- 1945 május) a Dárdai (Lisziák Elek 1941. augusztus 9.-1943. február 27. és Csida Sándor 1943. május 21.-1944. november) a Hegyháti {Hirt Ferenc 1938. április 1.-1944), a Mohácsi (Horváth Miklós 1935. szeptember 1.-1945. június 30.), a Pécsváradi (Bátsmegyei Jenő 1935. szeptember 1-1942. június 30. és Kovách Antal 1942. június 10.-1945. április 15.) és a Villányi, eredetileg Baranyavári (Tóth Dezső 1925. április 14.-1944. október 31. és 1944. december 1.-1945. május 29.) járás főszolgabírája a legaktívabb, tekintve, hogy a németség ezekben a járásokban élt jelentős számban. Mindebből az is következik, hogy a legtöbb dokumentum a németségre, ezen belül a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) tagjaira, illetve az úgynevezett „magyarhű németekre" vonatkozik. A nem német nemzetiségekre: horvátokra (sokacokra, bosnyákokra), szerbekre vonatkozó irat alig található. Nemzetiségi mozgalmaik a hatóságok szerint nem is volt. Külön csoportot jelentett a zsidóság, akiknek a sorsa a jelentésekben csak áttételesen szerepel. Mozgalmukról a megyében ugyancsak nem tudtak. Kiszolgáltatottságukról viszont igen. A hatóságok a zsidókérdést nem tekintették nemzetiségi problémának, mai ismereteink szerint sem kezelhetjük annak, így a rájuk vonatkozó dokumentumok, a hangulatjelentéseket kivéve a most kiadásra került kötetbe nem vehettük fel. Nem található irat a ma etnikumkként szereplő cigányságról, a nemzetiségként ma elismert bolgárokról. Lengyelek csak a második világháború idején érkeztek a megyébe. A szerkesztés során a tematikus összeállítás mellett döntöttünk, egyrészt a jobb áttekinthetőség kedvéért, másrészt a résztémák kronologikus egymásra épülésének bemutatása érdekében. Ennek megfelelően a fejezetek sorrendje: I. Hangulatjelentések; II. Német mozgalom: propaganda, németországi munkavállalás, a Magyarorszégi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) helyi csoportjainak megalakulása, a Volksbund szervezeti felépítése, mozgalmi élet, atrocitások, kulturális tevékenység, SS toborzás, SS sorozás; III. Horvátok és szerbek. Utóbbi fejezet az általános kronológia felépítéstől független. A közlésben érintett ügyiratokat 1-22l-ig folyamatos sorszámmal láttuk el, amelyekre a személynév- és a helységnévmutató is támaszkodik. A közzétett dokumentumok az 1938 és 1944 közötti időből származnak, a Volksbund megalapításától Magyarország szovjet megszállásáig. A dokumentumok 1941 előtti, a trianoni békeszerződésben megállapított, a későbbiekben az ún. történelmi Baranya megyére vonatkoznak.