Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - Mozgalmi élet

hogy ezen harc a közös célért történik. Felhozta, hogy ők mindenben teljesítik az állammal szemben kötelességüket, de viszont megkövetelik azzal szemben a népi jogaikat is. Régebben őket csak mint "buta" svábokat" kezelték, ez a buta sváb azonban meghalt és helyette öntudatos némettel áll szemben mindaz, aki jogaikat csorbítani akarja. Általában nincsenek panaszaik, mert a magyar kormány minden jogukat megadja, de vannak még egyének, akik úgy őket, valamint az ő Vezérüket gyűlöli és az ellenséggel azon közös óhajon vannak, hogy Németország veszítse el ezt a háborút. Ezek azonban ne felejtsék el, hogyha Németország elveszti a háborút, úgy Magyarország is törölve lesz a térképről, s ha Hitler Adolf nem lett volna, úgy most nem dolgozhatnának, vagy ülhetnének ilyenek nyugodtan az irodában, mert akkor itt már minden por és hamu lenne. Mindazok, akik a német népnek az ellenségei, úgy fognak járni, mint járt Lengyelország, Franciaország, Jugoszlávia és Görögország. Úgy őseik, mint ők minden alkalommal megtették az álammal szemben a kötelességüket, amit a német ajkú községekben számtalan hősi emlékmű is hirdet. Csak akkor lesz itt igazi megértés és boldogság, ha itt az országban is ugyanaz a bajtársiasság fog mutatkozni, mint a harctéren a német és a magyar katonák között. A mai nappal, amikor nagy vezérük születési évfordulóját ünneplik, ismételten felszólít minden németet, hogy kötelességének száz-százalékban tegyen eleget, mert a baráti magyar nemzet csak annyira fogja becsülni a német nemzetet, mint amennyi becsületet ők a német népnek itt szereztek. Ezzel beszédét be is fejezte. Rendzavarás nem volt. Pélmonostoron az ünnepélyt a községháza előtti téren tartották. Miután ide sem kértek s nem is kaptak engedélyt, a kihágási eljárást ugyancsak folyamatban tenni rendeltem. Az ünnepség lefolyása a következő volt: d. e. 9 órakor szentmise volt, melyen a helybeli németség teljes számban részt vett. Az iskolásgyermekek, ifjak, a sport-szervezet, valamint a felnőtt fiuk és leányok, férfiak és nők magyar és német zászlók alatt vonultak fel a templomba. A mise végén „Te-Deum" volt, utána a magyar "Himnus"-t, majd a német himnuszt (Deutschland, Deutschland über alles) énekelte a közönség. Mise után a községháza előtti térre vonult az ifjúság és a közönség, s kezdetét vette az ünnepség. Itt is előbb a magyar "Himnus-t" énekelték, majd utána Werner József pélmonostori asztalosmester mondott bevezető beszédet. Beszéde elején kitért a magyarság és a németség 22 évi elnyomatására, ismertette a jugoszláv megszállás alatt a németség helyzetét, a hallgatóságot felhívta a magyar-német barátság ápolására, mert miként a fronton együtt küzd a magyarság a németséggel, úgy itthon is együtt, kart - karba öltve kell menetelni, hogy úgy a németség, mint a magyarság a háború után méltó helyét elfoglalja Európában. Beszéde további során kifejtette, hogy a németség továbbra is jó állampolgára kíván lenni ennek a hazának, de természetesen németségét fel nem adhatja. Szeretné, ha a Führer születésnapja meghozná a végleges kibékülést a magyarsággal, ami minden hazai németnek hő kívánsága. Werner József beszéde után egy fiú és egy leány németül szavalt, majd a lányok énekelték a "Fachne hoch" kezdetű dalt. Utána Klein István kántortanító mondott németnyelvű beszédet. Beszéde elején szintén kitért a jugoszláv 22 év elnyomatásának keserveire, amikor egy magyar, vagy egy német száját sem nyithatta ki anélkül, hogy súlyos következményei ennek ne lettek volna. De hála istennek eljött a felszabadulás és a magyarsággal együtt a németség is visszatért az ezeréves országba, melynek mindig jó állampolgárai voltak, s ezután is jó állampolgárai