Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - A Volksbund szervezeti felépítése

hangsúlyozta, hogy ezt minden helyicsoport- és támpont vezetőjétől is megköveteli és biztosítja. A közigazgatási hatóságoknál és a járási leventeparancsnokságnál szintúgy a helyi leventeoktatóknál egybehangzóan azt a felvilágosítást kaptam, hogy a N.I. c. szervezet egyes tagjaival a szervezet működése első idejében helyenként mind rend és fegyelem, sőt államhűség kérdésében előfordultak ugyan nem kívánatos esetek, még pedig a visszatért baranyai háromszögben sűrűbben, mint a volt anyaországban, ezek azonban örvendetesen ritkulnak az utolsó időben szinte teljesen elmaradnak. A közigazgatási hatóságok a bejárt községekben meglátásom szerint a kérdést általánosságban fontosságának és kényességének megfelelő komolysággal és higgadtsággal, valamint az esetleges egyéni ellentétes érzelmek alárendelésével a kellő hivatalos tárgyilagossággal kezelik, mely körülmény a kölcsönösen uralkodó érzékenység miatt a jövőben állandóan megkülönböztetett figyelmet érdemel. A bejárt falvak lelkészei és tanerői az esetek többségében az egész kérdésben teljesen tájékozatlanok, a N.I. alapszabályai előttük ismeretlenek, a helyi csoportok vezetőit sem ismerik vagy nem akarják ismerni, összejöveteleikről és az ifjúság ottan kifejtett működéséről mit sem tudnak. Indoklásul legtöbbnyire elmondják, hogy szándékosan nem törődnek a kérdéssel, mert a népi német ifjúság életére nincs semmiféle ingerenciájuk és az ügyükkel való törődés véleményük szerint a magyarság, vagy a magyarsággal egy úton haladó németség ellenkezésével és tiltakozásával találkoznék. A legtöbben hazafiatlan szervezetnek tekintik a N.I.-ot, érzelmi szempontból nézik annak működését, teljes meg nem értésről panaszkodnak és a mozgalom megindulása alkalmával előfordult szélsőséges kilengések szinte kitörülhetetlen nyomot hagytak lelkükben. Egyik-másik a tőle való teljes elfordulásban kifejezetten magasabb fokú hazafias erényt lát és akkora ellenszenvet tanúsít, hogy jelenleg még igen sok helyen lehetetlennek látom e tátongó szakadék áthidalását és az együttélésben annyira szükséges kölcsönös bizalomnak közeli helyreállítását. Ilyen helyeken azután a nép és tanítói meg lelkészei egymás mellett és nem egymással élnek, ami kétségtelen egészségtelen állapot és a jövőben az ok és okozat mindkét oldalon való kiküszöbölése a nyugalom és a további közös nemzetépítő munka érdekében elsőrendű feladat. Vannak olyan helyek is, - inkább a visszacsatolt területeken - ahol a község intelligenciája, a nép és a szervezet helyi vezetői közt már megenyhült némileg a légkör, ahol a formaszerinti érintkezésen túl egymás esetleg eltérő szemléletének tudomásulvételével és tiszteletben tartásával már megtalálták az együttélésnek kialakítható lehetőségét; itt elmarad azután a másutt érezhető túlfűtöttség és feszültség és a talán még mindig nem ideális, de tűrhető közösségi életnek engedi át a helyét. Azonban úgy látom, még hosszú időre és mindkét oldalról készségesebb alkalmazkodásra lesz szükség, míg általánosságban elérhető ez az állapot. A jelek szerint ugyan az utóbbi időben a németnyelvű lakosság és annak ifjúsága részéről a magyar nemzeti életbe való nagyobb mérvű beilleszkedés észlelhető, mégis korai volna abból most már messzemenő következtetéseket levonni. Azonban a helyzet lélektani adottságainak számbavételével is időszerű, valamint célszerű kiaknázásával, szerény meglátásom szerint mégis a helyi vezetőknek és a magyar életben minden illetékesnek kötelessége, hogy e légkörben a kölcsönös megértésen és a békés együttélésen alapuló szebb jövőnek alapjait segítse lerakni. A helyzetnek ez általános vázolása után a bejárt községekben tapasztaltakat sémaszerüen az alábbiakban rögzítem: V. körzet Baranyaszentistván: a tagok létszáma 120, ezek közül 29 rendes tag; azonban a rendes