Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - Németországi munkavállalás

adták, hogy Bige községben a kőbányában voltak alkalmazásban napi 8 márka kereset mellett. Élelmezésükkel és keresetükkel meg voltak elégedve, de a nagy drágaság miatt egyévi keresetükből csak 400 pengőt tudtak hazaküldeni. Gőb János és Gőb Károly villányi lakosok, akik útlevél nélkül szöktek ki Németországba, a magyar konzulátus által kiadott útlevéllel véglegesen hazajöttek. Előadták, hogy először Grazban egy téglagyárban dolgoztak napi 5-6 márka keresettel, minthogy ezen csekély keresetükből félretenni nem tudtak munkaközvetítő útján Münchenbe kerültek, ahol laktanya- és vasútépítésnél dolgoztak, itt napi 11 órai munka mellett keresetük 7-9 márka volt. Élelmezésük jó volt s csak azért jöttek haza, mert hozzátartozóikat nem tudták kivinni. Schäffer Jakab ivándárdai lakostól 95 P. pénzküldemény érkezett. Götz Jakabné ivándárdai lakos részére 31 P. pénzküldemény érkezett. A hegyháti járás föszolgabírájának jelentése szerint Alsómocsoládról 1, Mecsekjánosiról 1, Ágról 7, Mekényesről 7, Csikóstöttösről 2, Gerényesről 2, Mágocsról 2, Nagyhajmásról 4 és Tékesről 2, Bikáiról 2 egyén szökött ki útlevél nélkül Németországba. Az útlevél nélkül kiszököttek közül az alábbiak tértek vissza, akik megélhetési viszonyukról a következőket adták elő: A Mekényes községbe hazatért Herzog Jakab 1939. szeptember hóig egy téglagyárban dolgozott, mint munkás. Amikor a téglagyárat a háború miatti emberhiány következtében szüneteltették, Zielenzig városban „Elektromoren Werke Kaiser" cégnél dolgozott, mint munkás. Itt napi 10 és 1/2 órát dolgoztak 60 pf. órabérért. Teljes ellátást a gyár telepén kaptak, lakásért heti 2 márkát, kosztért pedig 8 márkát kellett fizetnie. Állítása szerint a koszt elegendő és jó volt. Összesen 500 P megtakarított pénzt küldött haza künnléte alatt, még 124 P. úton van. Két gyári munkaruhát, 2 ünneplő ruhát, 3 pár cipőt és fehérneműt vásárolt odakint. A Kisbattyán községbe hazatért Albrecht Fülöp 1939 június 3-án ment ki Németországba. A határt Hegyeshalom határában lépte át. Németországban Linz-Ebensbergben dolgozott, mint napszámos az építkezésnél. Mivel megtudta, hogy fia katonának bevonult, folyó évi június hó 6-án hazatért Kisbattyánba. A Mecsekjánosi községbe visszatért Teufel György folyó évi május 14-én szökött ki és rövid ottartózkodás után folyó évi május 26-án visszajött. A határt Sopronnál lépte át. Németországban Bruchandermurgban dolgozott, mint téglagyári munkás. Azért ment ki, mert hallotta, hogy igen jól lehet Németországban keresni. A Mekényes községbe hazatért Heiser János csak azért jött vissza, mert felesége súlyos betegen fekszik a kórházban. Jakob Köppers nevű útépítési vállalkozónál dolgozott Linzben útépítésnél, mint kőműves. Napi 10 órát dolgozott, órabére 86 pf. volt. Az élelmezés kevés és gyenge volt. Közös konyhán étkezett, ezért hetenként 8.40 márkát fizetett. Barakkban lakott, azért valami minimális, de általa nem ismert összeget vont le a cég. Ez év április 23-án szökött ki Németországba és július 9-én érkezett haza. Június 27-én 80 márkát adott fel családja címére, de ezen összeg még nem érkezett meg. Most nem hozott magával pénzt. Összes bevásárlása a következő volt: 1 öltöny ruha 36 márka, 1 kalap 7 márka, 1 pár használt cipő 10 márka, 1 ing 5. 40 márkáért. A pécsi járási főszolgabíró jelentése szerint a Németországba útlevél nélkül kiszököttek közül Bien Antal abaligeti lakos és Hegedűs János vasasi lakos, bányász tértek vissza. A pécsváradi járás föszolgabírájának jelentése szerint Koszter Gáspár és Koszter János véméndi lakosok szöktek ki Németországba útlevél nélkül, a Németországba előzőleg ki-