Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 2. Baranya vármegye és nemesei a középkorban

vár és az uradalom egy része ekkor, a többi később a Garai-család birtokába került. A Horvátiak, mint délvidéki nagyurak céljaikat Károly durazzói herceg trónra jelölésében látták megvalósíthatónak. Károly meggyilkolásának egyik megszervezője az idősebb Garai Miklós horvát bán volt, aki ezért életével fizetett a Horvátiakkal való egyik összecsapás alkalmával. A Horváti-pártiak végül alulmaradtak a harcokban. Horváti Jánost Pécsett végezték ki. Zsigmond győzelmével a Garai utódok pozíciói megerősödtek. Garai Miklós az egymással szembenálló pártok között igyekezett lavírozni. Látszólag Zsigmond ellenfelei közé állt, így amikor elfogták a királyt, az ő őrizetére bízták. A siklósi tartózkodás azonban Zsigmond számára inkább védőrizetet jelentett, mint fogságot, valójában a személyéhez kötődő várúr vendégszeretetét élvezte. Zsigmond öt hónapig (1401. június- október) időzött Siklóson. (A „fogság" emlékét az ún. Zsigmond-terem őrzi a siklósi várban.) Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy Garai megszervezze és győzelemre vigye a Zsigmond pártján lévő koalíciót. Garai el is nyerte hűsége jutalmát. Később, Zsigmond második neje révén még rokonságba is keveredett az uralkodóval. (A két Cillei-lány: Garai Miklós felesége, Anna és Zsigmond felesége, Borbála, testvérek voltak.) A Garaiak mellett ebben az időben a Maróti-család emelkedett magasan a nemesség fölé. Ez a család azonban a 15. és 16. század fordulóján kihalt. Hasonlóképpen előre tört a Kórógyi-család, a Garaiakkal valamint a Marótiakkal együtt a megye egész déli részét kézben tartotta. A tulajdonában volt - csak az erődítményes helyeket említve -: Harsány, Baranyavár, Eszék és Kosvár. (A család a 15. század második felében halt ki. Lehanyatlott a híres Kernén-család is. Csak a család Gyulai ága tartotta fenn magát a török hódoltság idejéig. A birtok egy része házasság révén a kisasszonyfai Istvánffyak kezébe ment át. A későbbi Szigetvárat és környékét az Alhinaicsalád csere útján szerezte meg 1403-ban. A szigeten ekkor még csupán a IV. Béla idejében telepített premontreiek megerősített temploma állt. Mocsárvárrá a 15. század közepe táján kezdték kiépíteni az egyre jobban fenyegető török veszedelem hírére. A vár megerősítése a Garaiak kezdeményezésére történt. A török már a 14. században megjelent a Balkánon és a 15. század első évtizedeiben elérte Baranya megye Dráván túli részeit. A védelem megszervezése sok könnyelműséggel és előrelátás nélkül történt. (Zsigmond király a Balkánon még hódító tervekkel és céllal harcolt.) A török veszedelem közelsége az élet egész területén változást hozott, s a veszedelem érzete számos ténnyel lemérhető. Garai Miklós nádor, 1429-ben Pécsett tartotta törvénykezési gyűlését. Egyidejűleg két macsói bánt ismerünk ekkor: Garai Dezsőt és Garai Lászlót. Ugyanekkor - mint néhány más esetben a macsói bánok a megye főispánjai is. A Zsigmond által létrehozott banderiális haderőbe Baranya megye 500 lovasból álló zászlóaljat adott.