Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)
IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 1. A politikai rendszer és változásai - - A neoabszolutizmus kora (1849-1867)
PÉCSI TÁROGATÓ. Addig is, roig egy időszaki lap fenállhatásának reménye iránt magunkkal számot vélhetnénk: a fenebbi rzím alnlt nlßalmilag helybeli körülményeinkből « pécsi német ujaAglioi mellékleteket ra•jasztandunk. l'zélunk: kikelai a visszaélések ellen, hogy azoktól kiirünkben megtiszliisuk a közügyterét 1 és lerontani a felcrölködö incompetcnliát, hogy a hivatott képesség ne legyen kénytelen hatáskörűn kiviil vesztegelni. E szerint csak azoktól, kik a közügyet kezelik, vagy kezelni akarják, függend: hogy tárogassunk, vagy hallgassunk. Kívánjuk, hogy hallgathassunk. Pécsell 1848-ik május 31-én. .Másoknak rettentő példájára! Városunknak f. hó 28-án kezdődött liszlujilása három nap alutt bcvégezlclctt. És mi felkiálthatunk: aillál uram uj tanácsot, csak legyen köizOnel heonc! — Hogy azonban c rejtélyes sóhajtósuak megértessék; tekintsünk kissé vissza az előzményekre, inelljek városunkban párlokat fcelctkeztelének. Még a mult évtizedben kezdett városunkban egy egyén szerepelni, kinek az akkori tanács véletlenül oz találla megmutatni, hogy ö bizonyos árva vagyont nagyon is elkezelt ; és ki viszonzásból a tanács ellen azt dcmiinslrálgatta, hogy a város javát hűtlenül, daliáit pedig hanyagul kezeli. A felsőbb vizsgálatokból kisüli, hogy mind a kettőnek igaza volt. Aidiager úrra előbb került az excculio; és neki sikerült abhan a néppel csupa bosszúállást láttatni; és magát annál inkább árlallannak hitetni el : mert ezután még crösehben lürt u tanácsra, mcllynck több lagjai ellen különben is hangosan nyilatkozott az elégületlenség. És miután a régi lábatlan rendszerben a lakosság türelmét kifárasztott hosszú vizsgálalok amuíy fél végei érlek; és Sorasich királyi biztos részint u vizsgálat alatt kimúlt, részint annak következtében felfüggesztett tanácsnokok helyeit betöltendő tiszlnjitást tartoll: Aidinger ur rangút glóriában lállalá; — azonban főbíróvá még sem lelt. lis bogy tetemesen documentévált mult- ! ja miatt a caiididalióból ki nem maradt, azt leg-1 inkább igen iacn alázatos kéréseinek, és részben azon nnnbinalionak kfnzönhelé: miszerint a nép gyanújának eltávolítására alkalom számléknlinloti j neki ndatni a felfüggesztett tanácsnokok elleni pe-1 rek befejezésére közvetlen berolyni. Igylön a Várinak főügyésze. Ks mi lesliik buzgósága gyűrni* Mil Ô azonban azzal lepett meg bennünket, hogj semmit sem lett; és hivalaloskodását azzal telte műkre emlékezetessé, hogy a crimen stellionalusl „csillagossági bün'né magyarilolla, (.ajánljuk «ir| a ludes lársasár; illü;: :.szHhiiha ; ) Egyébiráni a?, ujabb Időben azt mécis megmutatta, bojry igen ihlomos ember, és tud kacsingatni a népszészéllyel, péMnul u zaidó, és legeld, ügyben; éi eltudja találni, mikor szereli a nép, lia azl mondják neki: e tanácsnak senki sem tartozik engedelmeskedni, mert törvénytelen; (természetes, hogy Aidinger ur, noha e tnnácscsal együtt kérte magát kijeleltelni, a főügyészséget (örvényesen fogadta el!?!) Hogy öt a tanács ez ártatlan mulatságért megactiozla, és az aclionak nz igazságügyminislerc is helyét lálta; ahoz neki annál kevésb köze: mert népszerűsége még az aclionak is nyakára nőtt, és ö egyenesen aanak daczára tegnapelőtt polgármesterré választatott. Az intelligenlin ugyan — ide érlve a megyeit is — csatlakozva a városi tisztább látású polgársággal Aidinger urat a ministerileg is helyeselt aclionak okai miatt egészea mellőztetni kivánta; nem vélte pedig kivált állala bármellyik elnöki széket belöllhclni : mert pállunk olly egyéneket keresed, kik nemcsak tökéletes fogékonyságot tanúsítottak a diadalaias ideák iránt, hanem kiknek csak háláskor kell, hogy pangó városunkat olly községi szellem kifejtésére vezéreljék, melly értelmiségben, és rendszereiéiben vonzó példái tüntessen fel; már pcilig erre Aidinger ur malijában kezességet, és személyében képességet nem talált. — Azért volt léhát kénytelen Aidinger ur magát ámításokkal ráhizelcgm a külvárosi" népre , mert látta, hogy az intelhgentia leifogva hivatását, nem azl, ki magát felleli 1. hanem elismerése sxtrinl emeli ki tmbereit. Ks azért kellett üsvharáinkul azokat elfogadnia, kik minden áron hivatali kereslek; és illyenek is olly kis számmal találkoztak, hogy a kapitányt, főjegyzői, és mintegy három tanácsnokot tőlünk is kénytelen volt költsön elfogadni; és hihetőleg lübbct'is elfogadandolt, lia azok határozottan ki nem nyilatkoztatják, hogy vele semmi árért nem szolgálnak. Egyébiráni a mi igaz, igaz: Aidinger ur berniünket tökéletesen ieiVizötl. .Meg mi a türiénys/. rus.g partjairól cipac itulliik a liihnl'imi iüűl tolt biilhiedelmct; ü magát heveié nz állala felzaklatott rohamba, és csakúgy nevetett bennünket, kik merészségéi szájtátit megütközéssel barnultuk. És mennyi Ügyességééi kezelte szerepéi! — Hogy nz uj lanácsot a régiből hunmnrndl néhány tegial depopulnrizálja, érdekes felolvasásokat tar 72. kép. A Pécsi tárogató címlapja megyéből támadó szabadcsapatok, nemzetőrök és honvédalakulatok becsapásai hatására a csá szárhű elemek, élükön Scitovszky János püspökkel, emigrációba kényszerültek. A szabadcsapatok alkalmazását különösen Kossuth Lajos szorgalmazta lelkesen. Az állandóan változó katonai helyzet szerint az egyes területek felett hol a császárhű, hol az 1848-as tisztviselők rendelkeztek. Szinte azonnal megjelentek a magyar csapatok, amikor a császári katonaság elvonult valahová. Buda visszafoglalása után, június 11-én Majthényi József tett kísérletet kormánybiztosként a megye felszabadítására. Jellemző, hogy június-júliusban egyszerre két szolgabíró parancsolt a mohácsi járásban, a császárhű Perczel Géza és a radikális Hatos Gusztáv. Kellő reguláris katonai erő hiányában azonban a fent említett vállalkozások eleve kudarcra voltak ítélve. A császári katonaság június 10-én a túronyi, 15-én a pécsi felkelőket szórta szét. Pécs július 11-i visszafoglalása ugyancsak elvetélt ötletnek bizonyult. Július 15-én Mohácson próbált meg utoljára egy kisebb honvédalakulat ellenállni a császári csapatok túlerejének. Epilógusként: A világosi fegyverletétel után Batthyány Kázmér a szabadságharc mellett végig kitartó baranyaiakkal együtt Törökországba emigrált. A neoabszolutizmus kora (1849-1867) Az 1848-1849-ben elszenvedett tekintélyveszteség a Habsburg udvart a megtorlásra, az egységes centralizált birodalom eszméje pedig Magyarország átalakítására és megbékéltetésére ösztönözte. A számonkéréshez és megtorláshoz
