Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 1. A politikai rendszer és változásai - - Baranya és a millennium (1896)

IV. évfolyan Pécs, 1896- vaeárnap, mijuä 10. PEGSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMli LAP. Magjelenik minden vasárnap, kedden ós csütörtökön. Ellínz..H.»l lir: if!]- I..;...,,,„ . ]••,[,,,; r HIMNUSZ magyar nemzet ezeréves ünnepére. ) Isten ! hozzád esd a magyar, Virraszsz Te hazánk" felett, M elvet Kárpát orma takar, Te Vezesd e nem/etet, Hogy inig suive élted dobog, s harcban fegyvert fog keze, Hadd, legyen alattad boldog Árpád hősi nemzete ! IIa királyunk hadra szólít, Síkra száll ;i liös sereg S feltámasztja millióit. Hogy belé a told remeg; Min az anya hős fiáért Itthon hö imát rebeg, Vérmezőn int testvér testvért : Hogy győzzön, vagy haljon meg. Isten! király s édes hazánk, Ez legyen szent jelszavunk, És, ha bánni vész törne ránk, ICile bár mi meghalunk, Szent szabadságunk nem Imi mej A m i^r lesz egy kard-darab, Mert ;i holtak is {Siketnek, He a magyar nem lesz rab! Ezred éve, hogy e földöt Árpád vérrel vette meg, lis a/. Isten híven védett, IIa vészek környeztének ; Hála Isten', hogy elértünk Az igércl földére, Som hullott hiába értünk Ősapáink hős vére! Lesz nlo : a sors vili írja Összecsap lejünk felett, Hogy vad árként, elsodorja ES maroknyi nemzetet, S mint apáink, sírba dőlünk, Oil, magyarok Istene ! Ne hagyd néped el, — könyörgünk IInneni akkor — légy \ ele! Bárha veszni kell hűn népnek, S mint a kéve, szertehull, Akkor is még visszatérnek Gyászos sirhalinaikbid, Ls 1 \ ISs/ ÍJ arc I; Ii I; Unokáknak igy regél, Hogy a hősök mindig élnek, .Mert a hun Árpádban él. Fel, hát! élj örökre Nemzet ! Sírból (örj elö

T magyar! S mil ezredév meg nem szerzett. Vívja milljó férli kar, Törpe népnek ássa sírjál Csak-a balsors s tört kebel, De te liinl, é^ bármit mér rád, S élj — örökre, élned kell ! Nyílj' ki, szép olajfa: jólét, Hadd, viruljon tél c hon, Ks a béke lelke kedvéi Lelje e viráiiyokoii, kárpátoktól Adrián ál Mind a szellő s lágy habok S millió ajk: azl harsogják. Hogy a inagyar é I n i fog ! Dr. Rézbányay József. 88. kép. Az ezredévet köszöntő Himnusz a Pécsi Közlöny ünnepi számában vül működő és szóba jöhető kiállítókat igyekezett számbavenni. Ami persze nem jelentette, hogy a kiállításra kizárólag gazdasági-ipari termékeket előállítók jelentkeztek. Baranya szellemi-kulturális életét tükröző „emléktárgyak" összeállítására is szólt a megbízatásuk. A Városligetben 1896. május 2-án megnyílt kiállításon elsősorban Pécs ipari-gazdasági termékei szerepeltek, de a baranyai kiállítókat Mohács, Siklós, Pécsvárad, Sásd és Szentlőrincen kívül a legjelentősebb uradalmak, így Mágocs, Boly, Dárda és Bellye képviselték. A vármegyei közgyűlések kiemelten foglalkoztak a megyei millenniumi megemlékezésekkel, s az előkészületekkel. Az 1896. április 11-én megtartott törvényhatósági ülésen már a központi ünnepségek menetét vitatták meg. A vezetőtestület elhatározta, hogy május 11-én a közgyűlési teremben ünnepi ülést tartanak, ahol az ünnepi szónoklatra Benkö Gyula megyebizottsági tagot, szentlőrinci ügyvédet kérték fel. Döntés született arról is, hogy erre az alkalomra a vármegyeháza belső termeit, hivatali irodáit felújítják. (A munkálatokat Wéber Ignác építész vezette, s éppencsak elkészültek az ünnepségek idejére.) FELAJÁNLÁSOK Pécs a 19. század második felében jelentős ipari-gazdasági fejlesztéseket, beruházásokat valósított meg. Ennek következtében fokozatosan a Dél-Dunántúl régió kereskedelmi-ipari centrumává vált. Az 1890-es évekre, mikor az ezredévi készülődés már országos méreteket öltött, Pécs vezető testületei a városkorszerűsítési programot összekapcsolhatták a millenniumi felajánlásokkal. A millennium évében számos olyan vállalkozás