Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 1. A politikai rendszer és változásai - - Forradalom és szabadságharc (1848-1849)

A politikai rendszer és változásai FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC i848-i849 Az 1848. évi március 15-i győztes polgári forradalommal és az uralkodó által aláírt áprilisi törvényekkel Magyarország feudális rendszerű államból polgári állammá alakult át. 1848-1849 nagy kérdéseire, mint a polgári átalakulás - társadalmi átrétegződés, a polgári politikai rendszer kiépítése, az ország önállósága a történeti Baranya megyében is válasz született. A pesti március 15-i forradalom és a pozsonyi országgyűlés közjogi forradalma után a megye konzervatív nemessége - élükön Majláth György főispánnal és Scitovszky Márton első alispánnal fokozatosan visszavonult a politikai élettől. Hasonlóan tartózkodó magatartást tanúsított az egyház, különösen Scitovszky János pécsi püspök. A megye irányítását a Batthyány Kázmér hívének számító Perczel Imre másodalispán vette át. A baranyai liberálisok nézeteit igazából a márciusi forradalom és a polgári átalakulás vívmányait szentesítő áprilisi törvények közötti időszakból ismerhetjük meg, hiszen ezekben a hetekben még több kérdés nyitott volt és nem működött erős országos központi hatalom. Ezekben a hetekben két megyei közgyűlést tartottak, március 19, illetve 28-án. Ezeken a közgyűléseken érződik az elért eredmények (jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, felelős magyar minisztérium stb.) feletti öröm, de érződik a néptömegek, a parasztság mozgalmaitól való félelem is. 65 kép. Scitovszky János pécsi püspök (1839-1849.) a konzervatívok vezéralakja A március 19-i közgyűlésen a belső rend védelme érdekében nemzetőrség felállítását határozták el. A megye konzervatív országgyűlési követeit - Scitovszky Mártont és Somssich Pált -