Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) - 4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek)

59 kép. A Havi Boldogasszony kápolna (Pécs- 1697) Sokirányú kulturális tevékenységében kétségkívül a legnagyobb jelentőségű a könyvtáralapítás és annak nyilvánossá tétele volt. De nem csekély jelentőséggel bírt a papírmalom létesítése, illetve az Engel-féle nyomdaalapítás támogatása. Ugyancsak ösztönözte és támogatta Koller és Szalágyi kutatásait. Esterházy László nevéhez fűződik a püspökszentlászlói püspöki nyaraló építtetése, valamint a mohácsi kastély bővítése. Míg Szepesy Ignác a Lyceum alapításával és építésével érdemelte ki az utókor háláját és elismerését. A fent említett épületek - a Lyceumot kivéve - a Baranyában némi késéssel érkező és elterjedő barokk stílus szép emlékei. A barokk igazi értékei az egyházi belsőépítészetben, képzőművészetben érhetők tetten, oltárok, szószékek, templomi és sekrestye berendezések formájában. (Hárságy, Himesháza, Palkonya, Palotabozsok, Sásd etc.) A megye római katolikus templomai jórészt e stílusban épültek, vagy újultak meg. Üde színfoltot képeznek az ormánsági festett kazettás református templomok (Kórós, Drávaiványi), melyek a türelmi rendeletet (1781) követően épültek. A barokkal tulajdonképpen lezárul a megye nagy templomépítő korszaka és az építkezések súlya néhány nemesi kúriától, kastélytól eltekintve - a városokba, mindenekelőtt Pécsre tevődik át. A vidék 18. századi nemesi lakóházak közül 60 kép A pécsi kálvária