Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) - 4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek)

g m s tat y-j ca 1 .1 A A JTjßJ/lS S ,s fj^ARS Q&STbJLA -€36. \]\'ltm ín am ' çU^fitjJ- ven m ^ 2) G (' j itm JVa

uucki, et- Ùpp

fiitiinitati.b-uJ ComiUuuJ ( ûfèvum. J^OMitiyzL, Vcyi et Arn. G, tditatui ilomcn inèvavt

. iJtuvbj ijm a VUiv&iacitatc. cumOeiumi < Hcnt ,iuit<fi* Ttlatutn VÙll m/mV/u ne oiflitvm zu.nde.vn intxx IrCni le. ncifrtnuul Jicgni C?7crvi ncia J o-jit i\ mo jnic CetYJCii ^ojjc . C/c-O,, ax*ia illci Hcmeyi hoc tnaprturn cjt («mi.' tiàpcllut tojitm kancjj aie~juJ Vocabulv ilKijjimnJ, Jivx ' i)i n. um dix t[>fi\ rím 'niait cm fiote4 .'i/vt' ic«i iiuiiniriiiuiiu ttlia-tn . J i unt)o.„ ,V , • ' TÍ :ij i MIi ÎI m 71011 liiMtum <\n. Tnmt JJA-, u.iiujiui,^^ üifdiM • «nMQM(, \-m Jlicrioi)i»< ii'nm uOu'ni . iMtit, vrio y u<r.fcu ny«c. I Jon»! <U./-u«i tu CAtitn inQum î'ii/ci iflu.no a/li iioniiiinni. I"A Iv. ii. • C7 • JJ 1 U"( I f H %í (HUM /llutl»)' 111 .II,I M, J * |,|| o.- r. M^'luí : 1.JWC nUimJlt^i i,* l'o.u,, fruit«T CAtrortuft^A , lfômrMjyJa<jA , vi;>roiúi.jíi. liquida confiai,

i ^u'iL.f, - —

s— . . »' ' 7 ' i <r> a • Mon KjMoi.i rv< pc±x±± IVJiim .(îilnn) uc'digntfeil«) l'/nrunit, MOM /i.ipc.c , 51 kép. Mathias Bél: Comitatus Baranyensis descriptio (Egykorú másolat - fPTE Központi Könyvtára, Pécs) A németlakta területet a 19. és a 20. században általában Schwäbische Türkei-nek - Sváb Törökországnak - nevezték. (Ezt az elnevezést különösen az 1920-30-as években a magyarországi németség német kutatói használták előszeretettel.) A szóban forgó évtizedek során, természetesen nemcsak ebben a zárt tömbben telepítettek le németeket, hanem szórványosan is. Erre módot adtak az egyháziak: a püspök, a káptalan, a székesegyház, a pécsváradi apátság szétszórt birtokai, továbbá a kisebb uradalmakhoz és szerzetesrendekhez tartozó települések is. Baranya népességét a telepítések a 18. század közepére nagyjából pótolták. A század második felében országosan is más irányba fordult a telepítési politika: a telepítés szervezését maga az állam vette át. A német telepesek zömét ezután főképpen a kincstári birtokok (Bácska, Bánát) felé irányították. Vallási viszályok még a 18. században is felütötték fejüket, különösen, ha a felekezeteknek egykori foglalásaikat kellett valamilyen rendelkezés értelmében visszaadni. II. József 1781. évi türelmi rendelete, s ennek pótlása igyekezett segíteni. A Birodalom érdekeit szem előtt tartó korszerű kezdeményezésnek tekinthetők Mária Terézia jobbágyságot érintő intézkedései. Az udvar jobbágypolitikája ennek ellenére az 1760-as években öt dunántúli megyében (Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya), a parasztság egy részének lázadására vezetett. Baranyában ha egyáltalában lehet különbséget tenni a job-