Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei

,(5i(î«iMs Ginnt Ol S^ktL ct'jRSe& vWL™

f ^mm,«^ fwu»? ooßft-^e ^NfP«^««. SA*«*«?« • 5 JÄHI th* énmftmttc iff ***** «••*• f*"

A 5 X pécsváradi apátság alapítólevele (Prímási Levéltár, Esztergom) További kisebb királyi várak is voltak a térségben, így például Mecseknádasd közelében a Réka-vár, Magyaregregy közelében a későbbi Máré-vár, továbbá Béla-vár (Belvárd). A baranyai várszerkezet, déli véghely jellegéből adódóan fontos védelmi feladatra volt hivatva. Államalapító királyunk várkerületeket hozott létre, (melyet a kútfők, oklevelek, comitatus valamint provincia névvel illettek), s mivel az elnevezés a várak által határolt területre utalt, így hamarosan megjelölésében a - szlávoktól átvett mega megye szó vált általánossá. (Az elnevezés esetünkben Baranyavár megyéjétől, Baranya vármegyén át vezetett Baranya megyéig.) A középkori Baranya vármegye, akárcsak a pécsi egyházmegye területe jóval nagyobb kiterjedésű volt, átnyúlt a Dráva jobb partjára, egészen Nekcséig (Nasice). A püspökség alapításával közel egykorú ese-