Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei

A honfoglalás és az államalapítás emlékei A magyarság letelepülése a Kárpát-medencében, a népvándorlás záróakkordjának is tekinthető. A honfoglaló magyarok a Mecsektől délre eső területet - a régészeti leletek tanúsága szerint - csak a 10. század közepétől vették birtokba, s ezzel a térség történetének egy jellegzetesen új fejezete vette kezdetét. A honfoglalók törzsenként, nemzetségenként foglalták el szállásterületeiket. (Az oklevelek tanúsága szerint vidékünkön az Aba, Kán és Győr nemzetségek települtek le.) A honfoglalás időszakáról a források szűkössége folytán kevés megbízható információ maradt ránk. Jóval többet tudunk viszont az államalapítás koráról, amelynek „helyi" eseményei közül a pécsi püspökség, illetve a pécsváradi apátság alapítását, továbbá a várszervezet kialakulását külön is ki kell emelnünk. A világi igazgatás - várispánsági, illetve megyei keretek - kialakulása az egyházszervezet létrejöttéhez szorosan, több szállal kapcsolódott. A határok vonatkozásában is a legkorábbi idők emlékét az egyházi beosztás (egyházmegye, főesperesi kerületek) őrizte meg. kép Honfoglaló magyar lovasok (László Gyula akvarelljej