Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 4. A mezőgazdaság átalakulása

123 kép. Ménes a dárdai uradalmi pusztán sabban. A sertésállomány növekedése szinte egyenes arányú volt, mert az állattenyésztésben itt került sor elsőként a takarmányozásra, a kukoricával történő hizlalásra. Nem tekinthető véletlennek, hogy a sertések száma és a kukorica vetésterülete egymással párhuzamosan növekedett. Baranyában az egyes sertésfajták közül a zsírsertés jellegű mangalica főként a Dráva völgyében terjedt el. Az angol eredetű hússertések (yorkshire) tenyésztése pedig Felső-Baranyában volt nagyobb arányú, (ami a belterjességgel és tejfeldolgozással függött össze), ugyanis a tejfeldolgozás után visszamaradt soványtejből a hússertések jobban növekedtek. A nagyarányú sertéstenyésztés a táplálkozást is meghatározta: zsírralfőzés, húsfeldolgozás, húsfüstölés, tartósítás stb. A Dunántúlon 1848 után az ökrök helyett inkább lovakat használtak igavonásra, mert gyorsabb volt és a legelőelkülönítések után lecsökkent a legelőterület. A lótartás terén ütköztek leginkább a paraszti és a felsőbb politikai érdekek. A kisebb