Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 4. A mezőgazdaság átalakulása

gazdaságnak az 1000 kh-n felüli birtokot vette a statisztika. A megye legnagyobb uradalmai közé tartozott a millennium idején: Frigyes főherceg bellyei és dárdaj uradalma (109 010 kh 740 négyszögöl), Schaumburg-Lippe herceg dárdai uradalma (49 208 kh.), Montenuovo herceg bólyi uradalma (9464, 9 kh.), pécsi püspöki uradalom (21 950 kh.), pécsi székesegyházi uradalom (6405 kh.), pécsi káptalani uradalom (25 173, 38 hold), Benyovszky gróf siklósi uradalma és görcsönyrádfai birtoka (13 923 kh. 40 négyszögöl), Biedermann Rezső szentegáti uradalma (13 218 kh.), Draskovich Iván sellyei uradalma (11 869 kh.), . .L-f-M'-f-'-.: 119 kép- A Zehi pusztai árapasztó terve 1855-ből Eszterházy Miklós herceg szentlőrinci uradalma (11 059 kh.), pécsváradi közalapítványi uradalom (19 178 kh.), Grosz Antal üszögi uradalma (5 500 kh.), Szily László gödreszentmártoni uradalma (3450 kh.), Brázay Kálmán pellérdi uradalma (2087 kh. 734 négyszögöl), Jeszenszky Ferenc bükkösdi uradalma (1967 kh.). A nagy uradalmak birtokosai sok esetben nem is laktak a megyében, és birtokukat bérletbe adták ki. Az 1850-es évektől kibontakozott gabonakonjunktúra miatt Baranyában is a földművelés vált a mezőgazdaság meghatározó ágazatává. Ebből következően a szántóföld növelésére törekedtek, amely a terméketlen területek megművelésével, a nagy méretű belvíz- és árvízmentesítésekkel, rét- és legelőfeltörésekkel, erdőirtásokkal járt együtt. A megyében a legjelentősebb ármentesítési- és belvízlevezetési munkálatokat a Duna és a Dráva mellett végezték. A mintegy 80 000 holdas mohácsi Margitta-sziget a védőtöltések és a belvízlevezető csatornák megépítésével nyílt meg Mohács, Dunaszekcső és a környék lakossága előtt, ahol több ezren építettek maguknak tanyákat. A Dráva mentén a fekete-vízi, alsó-karasicai és lakócsai belvízlecsapoló társulatok működése volt a legjelentősebb. A nagyméretű árés belvízrendezési munkálatok következménye volt a halászat erőteljes visszaszorulása. A Dunán, Dráván, a pécsi püspökség mohácsi-szigeti Riha taván és a bellyei uradalom Kopácsi taván maradt csak meg nagyobb méretű halászat. A rét- és legelőfeltörésekre, erdőirtásokra az eddig közösen birtokolt földesúri és volt jobbágyi