Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

IV. A polgári kor hetven éve Baranyában (1848-1918) - 3. Ipar, kereskedelem, pénzintézetek

középvállalatok voltak. Igazi, 500 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat csak a DGT és a Zsolnay gyár (valamint az első világháború éveiben időlegesen a dohánygyár) volt. Vajon kik voltak és hogyan éltek a bányák, gyárak munkásai? Olyan kérdés ez, amit semmiképp se kerülhetünk meg. A bányászok és szakmunkások gyakran külföldről érkeztek, és nekik volt az a feladatuk, hogy idővel magyar társaikat betanítsák. A DGT bányamunkásainak pl. 1872ben csak 31%-a volt magyar, a századfordulóra pedig már kb. 75%-a. A mohácsi selyemgyár olasz bérlője a század elején Olaszországból hozatott szakmunkásokat. Az Első Mohácsi Gőztéglagyárban 1898-ban kétszáz hazai munkás mellett ugyanannyi olasz is dolgozott. Ahol nagy létszámú munkásság összpontosult, ott munkásszervezetek, pártok is alakultak. A munkásság érdekvédelmi, politikai küzdelmeire indokolatlanul nagy félelemmel tekintettek a kortársak, és sok esetben eltúlozta jelentőségét a marxista történetírás is. E téren még további vizsgálatok szükségesek. A megyében igazán nagy sztrájkok csak a DGT bányáiban voltak. A 112 kép A Siklósi Takarék és Hitelegylet