Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Ernyes Mihály: Pandúrság születése Baranyában
Ernyes Mihály: Pandúrság születése Baranyában volnának, úgy 80 pandúr félfogadását” engedélyezzék. A közbenjárásra a főispánt kérték fel.2 * Itt olvasható a közgyűlési iratokban először a pandúr kifejezés. A következő év januári közgyűlésén felolvasták a helytartótanács 32.020. számú leiratát, melyben az a válasz érkezett, hogy a pandúrok szervezésének indokául felhozott okokra nézve, a haramiák üldözésére a 80 pandúr felfogadható. Az okok megszűnése esetén azonban a pandúr egységet fel kell oszlatni. „Ha a környülállások most megengedhetnék azon számból csak 60 vagy 50 fejek állítassanak fel, kiknek a fizetése legyen, mint a hajdúké és felruháztassanakP Február 15-én, a megérkezett engedély alapján bizottságot küldtek ki, főtisztelendő Besán Ignác kanonok elnöklete alatt. Tagok: Kapuváry Károly helyettes tanácsos, Hegedűs Ferenc, Barthos József, Pécsi László táblabírók és Paál József vezető fő nótárius. Feladatuk volt, hogy a vármegye topographiai állapotára és egyéb körülményeire, figyelemmel más megyék tapasztalataira, a felfogadható pandúrok számára, ruházatára, fegyverére és rendtartására, véleményes előterjesztést tegyenek.4 1816. július 25-én felolvasásra került a helytartótanács 352. számú leirata, melyben ismét megengedte a pandúrok felállítását.5 A vármegye álláspontja szerint, a haramiák és egyéb gonosztevők üldözése végett, pandúrokat a megyebéli adózók közül válasszanak. Ha a választott pandúrok 6 egész évig szolgáltak, a katonai élet alól mentesüljenek. Az ajánlók a járásbeli földesurak és a szolgabírók legyenek, a választás pedig az alispán szabad és bölcs döntésére bízatik. A pandúrokat az első alispán eskesse fel, tőle függjenek elsősorban és a hadnagyuktól, valamint az első és a másodalispántól kapjanak utasításokat. Csak a gonosztevők üldözésére szabad őket igénybe venni. Az altisztek minden szombaton jelentést kötelesek tenni a hadnagyhoz, ő pedig az alispánt 15 naponként tartozik tudósítani. A kiadott üldözéseket tartsák titokban, a hadnagy az altisztekhez pecsét alatt küldje ki az intézkedést. Az elfogott gonosztevőt a legközelebbi szolgabíróhoz állítsák elő, ahol kihallgatáskor a történetet jegyezzék fel és a haramiát személyleírásával együtt, a vármegye tömlöcébe küldjék be. Tettek javaslatot az öltözetre, a kenyérporcióra és a fegyverzetre. Az utóbbihoz tartozna egy rövid puska, szíjjal és banganéttal; kettő pisztoly, tokkal; egy lóding, szíjjal és tíz töltéssel. A személyzet állna 1 hadnagyból, 1 strázsamesterből, 3 káplárból, 2 vicekáplárból és 48 közpandúrból. Fontos, hogy a Somogy és a Tolna megyei határosságnál lévő erdők ellenőrzés alá kerüljenek, mert ott sok a gonosztevő. Ezért a mecsekháti járásba kerüljön 1 strázsamester, 1 káplár és 16 közpandúr, a szentlőrinci járásba 1 káplár és 8 legény, a siklósiba 1 káplár és 12 legény, a mohácsi és a baranyavári járásokba 1 káplár, 1 vicekáplár, 12 legény. A hadnagy lakása a szentlőrinci járásba kerüljön, de a hadnagy járja be a járásokat. A pandúrok köte2 MNL BaML IV. 1. a. Baranya vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1819/1240. 3Uo. 4Uo. 1827/2144. 5 Az iratanyagot a kiegyezés utáni intézkedésekkor az 1868. évi 1862. számú közgyűlési irathoz csatolták. Sérülése miatt a 15 pontot tartalmazó irat teljes közzétételétől el kell tekinteni. 146
