Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940)
Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940) Farkas Józsefnek három fia volt, Kálmán, Tibor és Dénes. A legidősebb, Kálmán 1919-ig a megye több járásában töltött be szolgabírói tisztet. 1919-ben a pacsai járás főszolgabírója volt, amikor összetűzésbe keveredett a megye új főispánjával. Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása után, 1919 őszén a kinevezett új kormány- biztos főispánt, aki korábban függetlenségi párti volt, kurzuslovagnak nevezte, ezért kényszer nyugdíjazták. A vármegyei közgyűlésnek azonban még sokáig tagja maradt. A legfiatalabb Farkas fiú, Dénes 1945-ben kapcsolódott be a nagypolitikába, amikor a Független Kisgazdapárt jelöltjeként nemzetgyűlési képviselővé választották. A kommunista szalámitaktika eredményeként szétdarabolódott Kisgazdapártból kiválva, a Demokrata Néppárt képviselője, sőt egyik országos vezetője lett, s így szerzett mandátumot 1947-ben is. Ebből látható, hogy Farkas Dénes is a családi hagyományokat követve, a politikai katolicizmus demokratikus irányzatának volt a híve. A kommunista hatalomátvétel után, s miután birtokától megfosztották, lányához, Budapestre költözött. 1956-ban, mint a Demokrata Néppárt korelnöke országos rádiófelhívást tett közzé, a párt újjászervezése érdekében. A bukás után csak néhány hónapos börtönbüntetést kapott, s magas kort megélve, 89 éves korában, 1973-ban hunyt el. (Apja, Farkas József 94 éves korában, 1951-ben halt meg.) Gyakorlatilag teljesen ismeretlen a harmadik fiú életpályája, pedig a Horthy-kor egyik igen aktív, az országos politikában is komoly szerepet játszó politikusáról van szó. Farkas Tibor 1883-ban született Felsőbagod községben, a középiskolát Bécsben végezte, majd Budapesten szerzett jogi oklevelet. 1906 és 1910 között joggyakornokként dolgozott Zalaegerszegen, dr. Czinder István ügyvéd irodájában. 1910-ben Angliába utazott, beiratkozott és előadásokat hallgatott a cambridge-i egyetem Schcool of Economics and Politics kurzusain. Hazatérve járásbíróként helyezkedett el a Monori Járásbíróságon. A háború kitörése után bevonult, huszárkapitányként a fronton teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom után, 1918. december 4-én, mint meggyő- ződéses royalista, megtagadta a szolgálatot a köztársasági kormánynak, lemondott járásbírói hivataláról és visszavonult zalai birtokára gazdálkodni.3 Farkas Tibor a politikai életbe az ellenforradalmi rendszer kezdetekor kapcsolódott be. 1920 januárjában zajlottak az országban a nemzetgyűlési választások, s ekkor, apja nyomdokain haladva kívánt elindulni a zalaegerszegi választókerületben. Az események azonban másképp alakultak. Ahogy az egész országban, úgy Zalában is előretörtek a radikális jobboldali erők, s ezek döntő módon szóltak bele a választások menetébe. Zalaegerszegen szélsőjobboldali fiatalok és ébredő aktivisták (a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének szimpatizánsai) megzavarták a Független Kisgazdapárt nagygyűlését, amelyen maga a pártvezér, Nagyatádi Szabó István is jelen volt, megakadályozták a felszólalását, s kisgazda jelölt végül nem is indult.4 Farkas Tibor esetében pedig az történt, hogy a választási bizottság visszauta3 MNL ZML XIII. 10. A Farkas család iratai. 8. doboz, 14. pallium. Hivatalát a monori járásbíróság elnökének felszólítására sem vette föl 1919. május 16-án. 4 Paksy 2006, 36. 366
