Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Horváth Attila: Protestáns templomok a magyar Rómában
Horváth Attila Protestáns templomok a magyar Rómában Az Esztergomi Református Templom Esztergom a köztudatban a katolicizmus magyarországi fővárosa, a városban mégis évszázadok óta egymás mellett él a katolikus többség a protestánsokkal. A Bazilika árnyékában két protestáns templom is áll: az evangélikus és a református. A 16. században népes protestáns közösség létezett Esztergomban. 1599-ben Rudolf király megtiltotta a protestánsok letelepedését, két évszázadon keresztül a város törvényei szerint minden más valláséinak külön átutazási engedélyt kellett kérnie, ha a városba érkezett.1 A 18. században református csak abban az esetben kaphatott polgárjogot, ha katolikus hitre tért át. A városnak adományozott királyi kiváltságlevél2 tiltása ellenére az udvari kancellária egyik 1719. július 28-án kelt leiratából azonban mégis arról értesülhetünk, hogy Esztergom városában ekkoriban két nem katolikus - egy ágostai és egy helvét hitvallású - polgár is lakott.3 A18. század első harmadából fennmaradt, szórványos városi tanácsülési jegyzőkönyvi adatok arra utalnak, hogy a városi polgárság sorába protestáns személyek csak úgy nyerhettek felvételt, ha ígéretet tettek a katolikus vallásra történő áttérésre. Egy 1718. január 14-i jegyzőkönyv szerint az evangélikus vallású Kneffl Mihályt a szokásos eskü letétele után csak a katolikus hitre való áttérésre tett ígéret fejében vették fel a városi polgárok közé, kikötve azt, hogy ha a katolizálás mégsem történik meg, a polgárjogot megtagadják tőle és kitiltják a városból.4 1719. augusztus 4-én Szeneczey János és Ugroczy János református polgárokat figyelmeztették arra, hogy négy héten belül térjenek át katolikus hitre, vagy hagyják el a város területét.5 Azokat a nem katolikus lakosokat, akiket valamilyen bűn elkövetésével vádoltak meg, a rájuk kiszabott büntetések végrehajtásának felfüggesztésével pró1 Németh 1991, 71. 2 Esztergom szabad királyi városnak 1708-ban adományoztak kiváltságlevelet, amelyet a vármegye csak két évvel később hirdetett ki, az országgyűlés pedig az 1715. évi 37. törvénycikkel szentesített. 3 MNL KEML IV. 1001. g. Esztergom Szabad Királyi Város tanácsának iratai. Tanácsi iratok. 1719-1-13. r MNL KEML IV. 1001. a. Esztergom Szabad Királyi Város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IX- 2-447. (1718. 01. 14.). A jegyzőkönyv magyar nyelvű tartalmi kivonatát lásd: Tóth 2004, 64. 5 MNL KEML IV. 1001. a. Esztergom Szabad Királyi Város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. X- 92-215. (1719. 08. 04.). A jegyzőkönyv magyar nyelvű tartalmi kivonatát lásd: Tóth 2005, 41. 236
