Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Tremmel Flórián: A diák Deák és Kossuth
Tremmel Flórián A diák Deák és Kossuth Örömmel értesültem arról, hogy Ódor Imre emlékére tanulmánykötet jelenik meg. Azonnal csatlakoztam a szerzők táborához, mert Imrének nemcsak rendszeresen teniszező-ellenfele voltam, hanem emberi és szakmai vonatkozásokban barátja is. E tisztelgő tanulmányom témaválasztását - a diák Deák - részben az vezérelte, hogy Imre Deák Ferenc lakóhelyén született, nevelkedett és került viszonylag fiatal korában végső nyughelyre. Másrészt Kossuth Lajost azért választottam, mert a 19. század két legnagyobb magyar szónokának, Deáknak és Kossuthnak1 a retorikai teljesítményét már évek óta kutatom azzal a céllal, hogy az igazságügyi retorika2 megírása után a politikai retorikáról készülő monográfiámnak alapvető pillére, fontos fejezete legyen. Család és gyermekkor Deák Ferenc jómódú középnemesi családban3 harmadik gyermekként, Antal és Klára után született. Anyja Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe, ami nagymértékben meghatározta a kis Ferkó sorsát és személyiségét is. Árva gyerekként előbb távoli rokonoknál nevelkedett, de ötéves korában4 Kehidára került, ahol bátyja és nővére gondoskodott róla. Az árva Ferkó - részben zömök, kissé túlsúlyos testalkata miatt is - meglehetősen visszahúzódó,5 gondolataiba elmerülő volt, az elemi ismereteket magántanítótól szerezte.Deák többszörösen közéleti famíliába született. Apja, idősebb Deák Ferenc főispán volt Zalában. Bátyja, az ügyvédi oklevéllel rendelkező Deák Antal pedig több alkalommal Zala megye országgyűlési követe volt. Kossuth Lajos a felvidék környéki igen népes Kossuth család Alföld felé költözködő ágából elszegényedett (birtoktalan) kisnemesi család - négy húgát megelőzve - első gyermekeként született. Édesapja ügyvéd volt, de - éppen erős hazaszeretetének és konok becsületének, lefizetethetetlenségének köszönhetően - jelentős sikereket nem ért el. Nagyanyja, Wéber Teréz és anyja, Wéber Aranka evangélikus vallású volt, ami eleve érzékenyebbé tette a gyermeket a vegyes házasság, a vallási türelem tekinte1 Deák Ferenc (1803-1876) és Kossuth Lajos (1802-1894) joggal nevezhetők „enfants du siède”-nek, a század gyermekeinek. 2 Tremmel 2014. 3 A több zalai falura kiterjedő, mintegy 1200 hold területű családi birtokkal. 4 Anyja 1808. évi elhalálozásával Deák Ferenc félárvából teljesen árva lett. s Ez a visszahúzódás mutatkozik meg abban is, hogy Deák Ferenc egész életében agglegény maradt. 454
