Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Aradi Gábor: Beszállásolás helyett laktanya? Törekvések Tolna megyében a 19. század hetvenes éveiben a katonaság állandó elhelyezésére
Aradi Gábor: Beszállásolás helyett laktanya? Törekvések Tolna megyében a 19. század hetvenes éveiben... Hasonlóan hosszú ideig, 18 évig állomásozott állandóan lovas katonaság Ozorán a téli időszakban, 6 hónapon keresztül. Az ozoraiak azt kívánták, hogy a náluk lévő katonákat a beszállástól mentes Dombóvári járásba helyezzék át. A dunaföldváriakkal szemben itt a levélírók kijelentették, hogy „hazafiúi polgári kötelességüket” ismerik, nem akarnak szabadulni a közteherviselés e formájától, azonban a községet sújtó természeti csapások (felhőszakadás, jégeső) miatt a település termés nélkül maradt, elszegényedett.15 Bátaszék is a katonaság elhelyezését óhajtotta az árvíz és a természeti csapások miatt.16 Bonyhádon is már 20 éve volt állandóan katonaság. Többször igényelték már elhelyezésüket. Eddig a felsőbb katonai hatóság mindig a hadi szempontokra hivatkozva utasította vissza a beadványt. 1868 márciusában azonban a bonyhádiak szerint „a jelenben köztudomású a világbéke, még háború nincs...”, tehát nem értik miért nem teljesítik kérésüket.17 A dunaföldvári panaszos hangú levélhez hasonló levelet intézett Vas vármegye is a képviselőházhoz, melyet támogatás végett megküldött valamennyi vármegyének. A felirat a következő kéréssel zárult: „[...] tisztelettel kérjük a mélyen tisztelt képviselő házat, hogy a házankénti beszállásolást törvény által eltörölni s azt országos laktanyák építése mellett véglegesen beszüntetni [...]” lenne oly szíves.18 A laktanyaépítés gondolata az ország vezetőiben is megfogalmazódott. Ezt az 1871. június 23-án kibocsátott honvédelmi miniszteri rendelet bizonyítja.19 A rendelet hivatkozva az 1868. évi véderőtörvényre,20 mely új „védrendszert” és rövidebb szolgálati időt (8 év helyett 3 évre csökkentette a katonai szolgálat idejét) írt elő, leszögezte, hogy a közös hadsereghez tartozó egyének állandó, szabályszerű elhelyezése vált szükségessé. Ehhez pedig laktanyákat kell biztosítani. A rendelet azt is rögzítette, hogy a kaszárnyák felállításának másik célja az ország lakosságának mentesítése a beszállásolás terhei alól. A rendelet utasította a törvényhatóságokat, hogy mérjék fel, hol lehet, illetve hol van „hajlandóság” laktanya építésére vagy épület bérlésére. Megjegyzendő, hogy a laktanya mellett gyakorlóterek, lovardák felállításáról is szó volt a rendeletben. A tárgyalásokra vegyes (katonai és polgári tagokból álló) megyei bizottságok alakultak. A törvényhatóságoknak a javaslatokat 1871. szeptember 15-ig kellett beküldeni.21 Megjegyezném, hogy ekkor az állam nem központi költségvetésből, hanem inkább az egyes törvényhatóságok és települések pénzéből gondolta elsősorban megvalósítani ezeket a beruházásokat. Még az említett közigazgatási egységek kölcsönfelvételéhez sem akart kezességet vállalni.22 is Uo. 767/1868. 16 Uo. 792/1868. 17 Uo. is Uo. 1022/1870. A felirat a megye 1869. november 8-i bizottmányi közgyűlésén fogalmazódott meg. » Uo. 515/1871. A rendelet száma 18.688/1871. 20 1868. évi XL. törvény a véderőről. 21 MNL TML IV. 254. b. Tolna vármegye EAI. 515/1871. 22 MNL TML IV. 404. b. Tolna vármegye AI. 2075/1873. 42
