Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellért (1911-1987) pécsi segédpüspök
Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellert (1911-1987) pécsi segédpüspök az állam, és mivel a kinevezéshez az előzetes állami hozzájárulást az egyházi hatóság elmulasztotta kikérni, nem adott engedélyt Belon fölszenteléséhez, sem a vele egy időben előterjesztett Winkler JózseP kinevezéséhez.3 4 Nehezen lehet értelmezni az állam részéről tanúsított makacsságot. Belon Gel- lért sorsára természetesen hatással volt az Elnöki Tanács 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelete az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról. Minden olyan kinevezéshez, megbízáshoz, elmozdításhoz, amelyik a pápa hatáskörébe tartozott, ezután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulása kellett. A művelődési miniszter hozzájárulása kellett a püspökök által foganatosítható kinevezésekhez, áthelyezésekhez.5 A jogszabály volt az ürügy, valójában kicsinyes bosszúról volt szó a Zsinati Szent Kongregáció 1957. január 21-én kiadott dekrétumai miatt. Horváth Richárdnak, a békepapi mozgalom egyik vezetőjének név szerinti kiközösítése mellett a Kongregáció felfüggesztést helyezett kilátásba azon papok számára is, akik nem a kánonok alapján kerültek hivatalukba.61957 nyarán minden katolikus papot felszólított, hogy egy hónapon belül a politikai tevékenységtől teljesen vonuljon vissza, különben kiközösítés vár rájuk. A felszólításnak Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János nem engedelmeskedett, ezért a Sacra Congregatio Concilii 1958. február 2-án parlamenti képviselőségük és a békemozgalomban vállalt szerepük miatt kiátkozással sújtotta őket.7 Belon Gellért akaratlanul is a Magyar Népköztársaság és a Szentszék között zajló „erőpróba” áldozatává vált. Két évtizedig időről-időre előkerült a kétoldalú diplomáciai tárgyalások során. Mondhatjuk, hogy a Vatikán keleti politikájának egyik állandó eleme lett. Belon Gellért elutasításában szerepet játszhatott a Bács-Kiskun megyei egyházügyi előadó, Szakács Gyula negatív véleménye is, aki Belont egyenesen Grősz József kalocsai érsek „rossz szellemeként” értékelte.8 Az idős Virág Ferenc (1869-1958) pécsi püspök halála után az ugyancsak koros segédpüspököt, az akkor 78 éves Rogács Ferencet nevezték ki Pécsre 1958. március 2-án. Alig három év szolgálat után, 1961. február 20-án elhunyt Rogács Ferenc 3 Winkler József (1905-1981) fölszentelt püspök. A teológiát a Collegium Germanicum-Hungaricum növendékeként Rómában végezte, ahol 1930-ban pappá szentelték. 1931-ben teológiai doktorátust szerzett, 1933-ban tért haza. Jákon káplán, majd helyettes plébános. 1934-től a pesti Szent Imre kollégium prefektusa. 1937-től a szombathelyi szeminárium prefektusa és teológiai tanára, 1945-től tanára és spirituálisa. 1952-től Győrött teológiai tanár. 1956-tól Szombathelyen a Szent Erzsébet plébánián káplán. 1959. szeptember 15-én dadimai címzetes püspökké kapott kinevezést, de az állam nem járult hozzá, csak 1964 őszén. 1974-től pedig Szombathelyi segédpüspök lehetett. 4 MNL OL XIX-A-21-a-K-13-16/1959. Winkler József és Belon Gellért segédpüspöki kinevezése a szombathelyi, illetve a pécsi püspök mellé. Az Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtagadta a hozzájárulást. Lásd még: MNL OL XIX-A-21-d-0053-l/1959. Katolikus segédpüspökök kinevezése a Vatikán által: Winkler József és dr. Belon Gellért, jelentés Belon Gellértről. 5 Balogh-Gergely 2005, 981-982. 6 ÂBTL 3.1.5. 0-13405/2. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 218-222. 7 Adriányi 1990, 777. « Kálmán 2013, 264. 438
