Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Schramek László: Esterházy Pál Pest megyei főispánsága (1681-1713)
ScHRAMEK László Esterházy Pál Pest megyei főispánsága (1681-1713) Esterházy Pál páratlan és hosszú karrierjének köszönhetően régóta a történészek érdeklődésének középpontjában áll. Modern életrajza azonban mindmáig nem készült el, jóllehet pályafutását történet-, irodalom- és zenetudományunk legjelesebb művelői tárták az érdeklődők elé. R. Várkonyi Ágnes a kutatások eddigi eredményét szemléletesen „könyv hiányzó lapokkal” kifejezéssel jellemezte.1 Az alábbiakban az életpályának egy hiányzó bekezdését vagy oldalát igyekszünk pótolni. Esterházy Pest megyei főispáni tevékenységét számos forrásközlés és feldolgozó munka tükrözi, átfogó elemzés azonban nem látott napvilágot.2 A hiány azért is fájdalmas, mivel az 1848 előtti Pest megyei nádor-főispánok közül kizárólag Esterházy Pál és Batthyány Lajos családi iratai kutathatók Magyarországon. Utóbbi azonban már nem közvetlenül, hanem adminisztrátorokon keresztül irányította a gondjaira bízott törvényhatóság életét. Jelen elemzésben ezért röviden megvizsgáljuk Esterházy Pál és Pest megye 1681 előtti kapcsolatait. Ezt követően a nádor és a törvényhatóság együttműködésének színtereit próbáljuk módszeresen feltárni. Főispáni tevékenység Pest megyében Esterházy Pál megválasztása előtt Pest megyében a főispáni tisztség későn, csak a török hódoltság utolsó évtizedeiben jött létre III. Ferdinánd döntésének következtében, aki 1655. július 18-án gyarmati gróf Balassa Imrét nevezte ki a törvényhatóság élére. A következő, 1659. évi országgyűlésen elfogadott LXXVI. törvény azonban a mindenkori nádorra - a tisztség üresedése esetén a helytartóra - ruházta a Pest megyei főispáni tisztséget.3 Wesselényi Ferencet e hivatalában is Nádasdy Ferenc, majd Szelepcsény György esztergomi érsek helytartók követték. A rendelkezésünkre álló adatok alapján mindegyikük a tisztújítások szabályszerű felügyeletével igyekezett eleget tenni főispáni kötelezettségeinek. Wesselényi Ferenc (1659-1667) főispánsága idején négy alkalommal dönthetett a közgyűlés tisztviselőinek a személyéről. Ezek közül két alkalommal választottak alispánt. Első alkalommal a közgyűlést a nádor megbízottja, Koháry István füleki várkapitány vezette, amelyen a helyettesét, iványi Fekete Lászlót választották alispán1 R. Várkonyi 2015,9. 2 Borosy 1985, 1986, 1987; Kiss-Schramek 2006; Schramek 2016. 3 Részletesen lásd: Schramek 2011. 428
