Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Schmelczer-Pohánka Éva: „Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezen felül kíván történetet írni, tegye, fogjon hozzá, kutasson tovább - és írjon”. Brüsztle József Antal plébániatörténeti kutatásai a 19. század második felében
Schmelczer- Pohánka Éva: „Én sok poros aktát ástam ki a levéltárak aljából. Ha valaki ezenfelül kíván... A Székesegyházhoz tartozó oktatási, tudományos, művelődési és szociális intézmények (feloszlatott jezsuita gimnázium, a Miasszonyunk női kanonokrend, a Székesegyházi Árvaház, a kegyes alapítványok) rövid ismertetése külön alfe- jezetben kapott helyet. A plébániatörténeti kutatásokat kiragadottan négyszáz év (1473-1873) püspökeinek biográfiája egészítette ki. A második, harmadik és negyedik kötet az egyházmegyét vette górcső alá, betűrendbe szedve plébániáról plébániára haladva. Azon belül pedig kronológiai rendben lajstromozta az ott szolgáló papi személyzetet. A kötetek végén hely- és személynévmutató segíti a kereséseket.14 Brüsztle mintegy negyedévszázados fáradhatatlan munkával feltárta a pécsi püspöki és káptalani levéltárak forrásait, és szorgalmasan kutatott a Klimo György által alapított nyilvános püspöki könyvtárban (ma Klimo Könyvtár) is. A fennmaradt könyvtárhasználati jegyzékek azonban nem adnak teljes képet a bibliotékában tett kutatásairól: sőt, pusztán ezeket vizsgálva téves következtetésre juthatnánk. Az 1834 és 1877 közötti helyben használatot rögzítő jegyzék szerint Brüsztle 18 művet használt biztosan az olvasóteremben.15 Érdekes módon 1852 és 1855 között kizárólag bibliatörténeteket, prédikációs irodalmat olvasott. Pontosabban csak ezeknek maradt nyoma. Ám ebben a forrásban kizárólag a helyben használt köteteket jegyezték fel, így a házon kívülre vitt, kikölcsönzött dokumentumok nem szerepelnek benne. Sajnos a korabeli használati „naplók” igencsak elnagyolt feljegyzéseket tartalmaznak, és nem mondható következetesnek a folyamatos vezetésük sem. Ám a Recensio hivatkozásai egészen más képet festenek, továbbá a Pécsi Egyházmegyei Levéltár Püspöki Levéltárában fennmaradt levelezés is azt támasztja alá, hogy Brüsztle jól ismerte a püspöki bibliotéka állományát, és annak több kötete is a kezébe került.16 Galambos Göller Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy Brüsztle 1873 februárjában kért engedélyt Kovács Zsigmond püspöktől (1869-1877), hogy a püspöki bibliotékából kivihessen köteteket: „A másik dolog, amit kérni szeretnék, szíveskedjen hozzájárulni, hogy az egyházmegyei könyvtárból egy-egy könyvet hazavihessek, ugyanis ott sem hely, sem idő nincs arra, hogy pl. a Fej ér-kódexből, vagy másokból szöveget másolhassak ki!’17 Érdekes módon ezen kötetek használatának sincs nyoma egyetlen h Az egyes kötetek indexei azonban az adott kötetben a személyeknek csak a „fő” megjelenés első oldalszámát tüntetik fel, a személyek további felbukkanásaikat már nem jegyezi fel. Jó pár név kimaradt a mutatóból, továbbá egyes neveknek számos névváltozata került az egyes kötetekbe. A teljes index elkészítése a Móró Mária Anna főkönyvtáros által megkezdett összesített névmutató revíziójával és kiegészítésével jelen tanulmány szerzője által folyamatban van. 15 Fényes 1986, 314-315. 16 PÉK TGYO It. Ms 556 = Connotatio eorum, quibus libri pro lectione dati sunt e publica bibliotheca Quinque Ecclesiensi cum restitutione eorundem accurata serie deducta. Ab anno 1834. usque ad annum 1877. [Eredeti feljegyzések a püspöki könyvtárban 1834 és 1877 között helyben olvasókról.] Ezek beazonosítása a rövid adatfelvételek miatt nem mindig lehetséges. A jelzetek sem mindig segítenek, ugyanis azok még az 1880-as faláttörések, és az ennek nyomán véghezvitt átrendezések előtti fellelhetőségekre utalnak. 17 Galambos Göller 2000,10. 422
