Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Radó Bálint: A foedus operum tantételének útja a szövetségi teológiában

Radó Bálint: A foedus operum tantételének útja a szövetségi teológiában tak, de különbséget kellett tenni a két irányzat között. Ahogy Bradford „Of Plymouth Plantation” címet viselő naplója, úgy Winthrop azonos műfajú „Journal”-)e. is az ön­álló, „amerikai” irodalom első művei közé tartozik, így tehát természetszerűleg meg is találjuk mindkettőt a „The Norton Anthology of American Literature” legelső lap­jain. Az Arbella fedélzetén, még az Atlanti-óceánon hajózva a „hegyre épült város”23 képével élt Winthrop: „ And we shall be like a city upon a hill and all the eyes of the world looking upon us”. Amíg a szeparatisták Új-Plymouth-ban, addig Winthropék a későbbi Boston helyén telepedtek meg. Ez a terület, tehát a Shawmutt-félsziget köztudottan teljesen sík vidék, ellentétben Jeruzsálemmel. Mégis, az elsődlegesen az óhazának, másodlagosan „a világ többi részének” bemutatandó kép, hogy tudniillik miként gondolta el Jézus Krisztus a benne hívők életét és ezáltal magát az Egyházat, az „Űj Jeruzsálem” fogalmát szülte. Ez az a „city-upon-a-hillism”, amit a szociológia tudománya a „Puritan tribalism”, a „puritán törzsiség” fogalommal ad oly találóan vissza. A „mission-consciousness”, a küldetéstudat ekkor még szigorúan vallási, nem pedig politikai tartalmú és töltetű volt. Itt kell röviden szólnom az antinomianizmus kérdéséről. Antinomianizmuson azt értjük, amikor a magukat „tökéletesnek” képzelők szerint Isten választottját a iustificatio pillanatában „legyőzi” az Ige, továbbá az isteni kegyelem, és személyisé­gét egészen elhomályosítja. A sanctificatio már teljességgel lényegtelen, a Törvényt, a Tízparancsolatot nem is kell követni, hiszen azt Krisztus helyettünk betöltötte. (Ez utóbbi tagmondat, de csak az, igaz orthodox alapon is.) A lényeg a certitudo salutis, az üdvbizonyosság. Ezzel szemben Jézus a „gyümölcseiről ismerszik meg a fa”24 pél­dázattal élt. Ezt vette alapul a Szentírásból Luther Márton a „so, wie ein guter Baum gute Früchte bringen muß, nicht aber soll” közismert gondolatával. Kálvin János sze­rint pedig - ismét köztudott módon - a keresztyén élet hálaadó élet, egy istentiszte­let maga. Jócselekedeteket természetesen Kálvin szerint is végre kell hajtani, de nem aggódásból azért, hogy üdvösségünk legyen, hanem hálaadásból azért, mert Krisztus megszerezte számunkra az üdvösséget. Éppen a „Törvény” megtartásának szükségességét tagadták hevesen az antinomiánusok. Anne Hutchinson bostoni botránya okozta a nagy felzúdulást. Ez a híressé-hírhedtté vált asszony ugyanis a „First Church” közkedvelt lelkészének, az említett John Cotton-nak igehirdetéseit hallgatta legalább heti rendszerességgel. Hutchinsont 1636-ban a General Court elé idézték, amely végül eretnekként ítélte el. 1637 novemberében kénytelen volt elhagyni Massachusetts-et ez a „belső fény­re”, megvilágosodásra, no és John Cotton prédikátorra hivatkozó hívő. Cotton-nak sikerült kivédenie, hogy maga is belekeveredjék a vádak sorába. Nem férhet viszont kétség ahhoz, hogy az angliai arminianizmusnak - amely a „magasegyházi” jelleg támadása révén némileg eltért az észak-németalfölditől, ahonnan eredeztethető - és az antinomianizmusnak nagy szerepe volt a szövetségi gondolat Új-Angliában való 23 Mt. 5, 14. 24 Mt. 7, 16. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom