Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Áldozó István: Meleg nyarak Győr városában 1926 és 1944 között
Áldozó István: Meleg nyarak Győr városában 1926 és 1944 között 32,2 °C-ot mutatott a hőmérő. A lehullott csapadék mennyisége 16,9 mm volt, ez csak harmada az átlagosnak. A legesősebb nap augusztus 17-én volt, akkor 6 mm hullott az égi áldásból. Mindössze tíz csapadékos napot észlelt jeles meteorológusunk, ebből csak négy alkalommal esett 1 mm-nél több eső.17 Bár nem tartozik a nyári hónapok sorába, mégis megemlíteném, hogy 1942 szeptembere hőmérsékleti szempontból messze túlteljesítette a júniusi és a júliusi átlagot is. A havi középhőmérséklet 20,3 °C volt, ez 4,16 °C-kal magasabb a megszokottnál. A hónap első napján 33 °C-ot mutatott a hőmérő a kora délutáni órákban, sőt már reggel hét órakor is 18,2 °C-ot mértek. Szent Mihály havában 16 nyári nap volt, de még a kánikulai napok száma is elérte a négyet. A lehullott csapadék mennyisége 5,5 mm volt, így már nem szőlőérlelő, hanem inkább szőlőaszaló időről beszélhetünk. Bodócs István a hónap végén ezt a megjegyzést fűzte az időjárási események értékeléséhez: „Csodaszép nyárutó! Orosz kontinentális légtömegek uralma.” Sokak számára hihetetlennek tűnik, hogy 1942-ben szeptember elsején volt az év legmelegebb napja.18 Vajon mi játszhatott szerepet a meleg augusztus és szeptember kialakulásában? A légköri akciócentrumok működéséről akkoriban még kevesebb ismerettel rendelkeztek a meteorológusok, azonban Bodócs István észrevette, hogy a száraz és forró légtömegek a Kelet-európai síkságról származnak. Augusztus végén és szeptember elején gyakran előfordul, hogy a nyári időszakban a szárazföldünk déli részének időjárását uraló anticiklon keletebbre mozdul, s annak központja a Fekete-tenger térségében, vagy a Kelet-európai síkság déli részén helyezkedik el.19 Ilyenkor a Kárpát-medence az említett magas nyomású légköri képződmény nyugati oldalára kerül, így déliesre fordul a légáramlat (anticiklonban a légtömegek az óramutató járásával megegyezően, ciklonban pedig ellentétesen mozognak az északi féltekén). A „délkeleti” anticiklon létét alátámasztja a szeptemberi hónapot egyértelműen uraló délies szélirány.20 1943 augusztusa még az előző évinél is melegebb lett: a havi középhőmérséklet 22,64 °C volt, vagyis augusztus 2,4 °C-kal volt melegebb az átlagosnál. A hónap során 21 nyári napot észlelt Bodócs István, ebből nyolc alkalommal kánikula, sőt két alkalommal még forróság is volt. Augusztus 21-én 36,5 °C-ra, augusztus 22-én pedig 36,4 °C-ra melegedett fel a levegő a kora délutáni órákban. Mérhető csapadék csak augusztus 6-án és 30-án hullott, amúgy összesen 12,9 mm eső áztatta a földeket. Az egy-két, a Kárpát-medencét csak északról súroló hidegfront által előidézett légköri labilitást leszámítva, szinte végig napos és meleg volt a hónap.21 17 Uo. Az 1942. év augusztusának klímaíve. is Uo. Az 1942. év szeptemberének klímaíve. 19 Péczely 1961, 11. 20 MNL GYMSMGYL VIII. 704. A Győri Meteorológiai Állomás jkv. Az 1942. év augusztusának havi klímaíve. 21 Uo. Az 1943. év augusztusának klímaíve. 35
