Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940)
Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940) éles kritikája Gömbössel szemben: „Ez a kis ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy cirkuszi führermutatványokban lelje kedvét!”20 1930-ban Gaál Gaszton pártja, s vele Farkas, csatlakozott az újjáalakult Független Kisgazdapárthoz, amely aktívan részt vett a Gömbös elleni szervezkedésben. A pártból azonban 1932. október 31-én bejelentette kilépését, s bár Echardt Tibor, a párt elnöke meleg hangú magánlevélben kérte a maradásra és „az együttes küzdelem folytatására”, de Farkas hajthatatlan maradt és a továbbiakban ismét függetlenként politizált.21 1935-ben újra a zalaegerszegi választókerületben indult, de vereséget szenvedett egy gömbösista jelölttől, s képviselő többé már nem lett. Pályafutásának érdekes epizódja következett be 1938-ban, amikor a pesti Demokrata Kör levélben kereste meg. 1938. február 4-én, mint a „magyar közélet kiválóságát” arra kérte Vázsonyi János, Vá- zsonyi Vilmos fia, hogy a Demokrata Kör Vázsonyi „serlegvacsoráján” mondja el az ünnepi beszédet. Ezt a rendezvényt Vázsonyi Vilmos 1926-ban bekövetkezett halála óta, minden évben megtartották, azon részt vett a magyar politikai közélet demokratikus, liberális gondolkodású személyeinek színe-java, s mindig csak egyetlen beszéd hangzott el az est folyamán. Az első évben Rákosi Jenő, majd Rassay Károly, Baracs Marcell, Bródy Ernő, Brüll Alfréd, Láng Lajos, Lázár Miklós, Tápay Szabó László, Sümegi Vilmos, Gratz Gusztáv, Lukács György22 és Rupert Rezső mondott beszédet. Farkas válaszában közölte, hogy vállalja a beszédet, de csak abban az esetben, ha nem „sablonos ünnepi beszédet” kell mondania, hanem kitérhet arra a „keserűségre, ami a mai korszakban az igazság és szabadság keresőjének jut”, ami természetesen találkozott a szervezők szándékával is. Mivel Vázsonyi 1938-ban lett volna 70 éves, az emlékvacsorát jóval impozánsabb keretek között, ötszáz vendég részvételével rendezték meg, és a hagyományos politikai vendégkörön kívül sok más személyt is meghívtak, s Farkas itt mondta el ünnepi beszédét 1938. március 19-én. Farkas Tibor politikai pályájának végül 1940-ben bekövetkezett korai és váratlan halála vetett véget. Személyéről összefoglalva elmondhatjuk, hogy mind származása, mind társadalmi helyzete és hivatása megfelelt az ismert dzsentri képnek, politikai nézetei azonban cseppet sem illettek abba. Elkötelezett keresztény-konzervatív gondolkodású volt, ellentétben azonban hasonló világnézetű kortársai jelentős részével, tőle idegen volt az öncélú nacionalizmus és a kirekesztés világa. Mereven ragaszkodott a magyar történeti hagyományokhoz, mégis példának tekintette a nyugat-európai jogállamot és a demokráciát, s a fejlődést a szabad verseny és az egyéni érvényesülés lehetőségeinek a megteremtésében látta. Az alkotmányos monarchia keretei között mindezt Magyarországon nemcsak kivitelezhetőnek vélte, de az egyetlen létező eszköznek tartotta, amely képes a magyar társadalmat a szélsőséges vagy korrupt politikai erőkkel szemben megvédeni. 20 L. Nagy 1986, 51., Esti Kurír, 1935. július 27. 21 MNL ZML XIII. 10. A Farkas család iratai. 8. doboz, 19. pallium. 22 Dr. Lukács György volt kultuszminiszter, országgyűlési képviselő, nem azonos a marxista filozófussal. 372
